Áder: A végrehajtók nem ismertek sem Istent, sem embert

Az államfő a roma holokauszt 70. évfordulója alkalmából látogatott el az áldozatok emléktáblájához.

Az államfő szerint az egymásnak megadott tisztelet lehet az a kulcs, ami kaput nyithat számunkra, hogy még közös múltunk szégyenéből és fájdalmából is új világot formálhassunk. Áder János ünnepi beszédében kiemelte: „A tisztelet mindenkit megillet, a legszegényebbeket, a legelesettebbeket is. Mindenkit, aki maga is tiszteletben tartja mások szabadságát, emberi jogait, emberi méltóságát. Politikai nemzetünk erejét növeli, ha tiszteljük egymásban az embert, és tiszteljük egymásban a magyart” – fogalmazott a köztársasági elnök, aki őszintén kívánta, hogy a 21. század magyarsága erre a tiszteletre építse fel önbecsülését.

A megemlékezők azért gyűltek össze, hogy az auschwitzi haláltáborba deportált cigányok kíméletlen megsemmisítésének 70. évfordulóján közösen ítéljék el „a második világháborús népirtások aljas kiagyalóit, sem Istent, sem embert nem tisztelő kegyetlen végrehajtóit” – mondta.

A Fidesz szerint mindannyiunk közös felelőssége, hogy szembenézzünk a múlttal és emlékezzünk a holokauszt roma áldozataira – írta a kormánypárt a roma holokauszt emléknapján az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Emlékeztettek arra, hogy 1944-ben ezen a napon több ezer cigány embert gyilkoltak meg, ami a magyar nemzet tragédiája is. Hangsúlyozták: elfogadhatatlannak tartják, hogy embereket vallásuk, fajuk, származásuk, bőrszínük, nemzetiségük, anyanyelvük miatt megkülönböztessenek, elpusztítsanak. Hozzáteszik, hogy kiállnak azok mellett, akik a nemzethez tartoznak, „ma már senkinek sem kell félnie pusztán azért, mert cigánynak született”.

LMP: Tanulni a múlt hibáiból!

Az LMP emlékezik és fejet hajt a majd félmillió cigány áldozat előtt, akik közül több tízezret Magyarországról hurcoltak el a nácik és csatlósaik – emlékezett meg az MTI-hez eljuttatott közleményében a roma holokauszt emléknapjáról Szél Bernadett társelnök és Ikotity István képviselő. Az ellenzéki párt szerint az emlékezés önmagában is fontos, de akkor ér valamit, ha tanulni tudunk a múlt hibáiból. Úgy fogalmaztak, hogy a második világháború borzalmai után soha többé nem szabad megkérdőjelezni, hogy a kirekesztés és az agresszió nem jelent megoldást semmilyen problémára. Az LMP éppen ezért aggódva figyeli az egyre inkább eldurvuló közbeszédet és a megbélyegzés újbóli elfogadottá válását – hangsúlyozták.

Az Együtt–PM fejet hajt az áldozatok előtt, és elítéli a gyilkosok és az emberirtás megszervezésében közreműködők tetteit – írta a szövetség csütörtökön, a roma holokauszt emléknapja apropóján az MTI-hez eljuttatott közleményében. Szavaik szerint az a legfontosabb feladat, hogy évről évre emlékezzenek mind az áldozatokra, mind a bűnösökre. Az emlékezés a béke szövetségese, az emlékezés biztosítja azt, hogy ilyen szörnyűségek soha többé ne történhessenek meg hazánkban – fogalmaztak.

A roma holokauszt a magyar történelem tragédiája, mindannyiunk drámai történelmi felelőssége – hangsúlyozta Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke szombaton, a roma holokauszt emléknapján az MTI-hez eljuttatott közleményében. Megrendülten és fájdalommal emlékeznek az ártatlan áldozatokra, a megkínzottakra, a meggyilkolt asszonyokra, gyermekekre, férfiakra – írta. A DK alelnöke kiemelte: ennek a történelmi felelősségnek a tudatában a párt mélyen elkötelezett a hazai cigányság egyenjogúsága mellett, a leghatározottabban elítéli a ma is meglévő cigányellenességet, a diszkriminációt és a rasszizmust. „Roma honfitársaink a magyar nemzet részét alkotják, velük közösen kívánunk dolgozni az új, demokratikus, európai Magyarország felépítésén” – fogalmazott.

Az MSZP 70 év elteltével is mély fájdalommal emlékezik arra a szörnyű éjszakára, amikor 1944. augusztus 2-án közel háromezer roma nőt, férfit és gyermeket gyilkoltak le az auschwitz-birkenaui haláltáborban – írják a szocialisták szombaton, a roma holokauszt emléknapján az MTI-hez eljuttatott közleményükben, akik egyúttal a roma holokauszt további több tízezer áldozatára való emlékezésre szólítanak fel.

A roma holokauszt kapcsán tartott megemlékezések rendjéről, programjáról ide kattintva olvashat bővebben.

„Azért gyűltünk össze, hogy közösen utasítsuk el a faji megkülönböztetés minden formáját, minden megnyilvánulását. Azért gyűltünk össze, hogy közösen mondjuk ki, okultunk az európai történelem és saját történelmünk egyik legfájdalmasabb leckéjéből. Azért gyűltünk össze, hogy a mai napon közösen tegyük nyilvánvalóvá, hogy amikor a cigány holokauszt áldozataira emlékezünk, nem csak a megszomorítottak, megalázottak, meghurcoltak és tömegesen elpusztítottak emlékének adózunk” – fogalmazott.

Áder János hangsúlyozta: mindenkinek tudnia kell, hogy azokban a vészterhes időkben bárki áldozattá válhatott. Bárki, akinek a náci eszme alapján nem volt megfelelő a származása, a vallása, a politikai hovatartozása. „A történelem megtanított minket arra, hogy minden diktatúra legelőször a személyes szabadságot és az emberi méltóságot veszi célba” – fűzte hozzá.

A köztársasági elnök szerint ki kell mondani, hogy a magyar zsidók és a hazai cigányság tragikus meghurcoltatásában „a magyar állam számos képviselője, megannyi cinkos propagandistája, ezernyi náci szellemiségű tisztségviselője, csendőre és nyilas különítményese is tevékenyen részt vett”.

„Az áldozatok emléke előtt fejet hajtva ki kell mondani, hogy az akkori magyar államnak súlyos felelőssége van abban, hogy ez megtörténhetett hazánkban. Ki kell mondani, hogy a hazánk német megszállását követő tragédia az akkori magyar államnak is szégyene. A népirtásokért viselt felelősség nem egyedül a hitleri Németországé. Súlyos és elévülhetetlen felelősség terheli az európai országok náci kollaboránsait is” – hangoztatta az államfő.

Leszögezte: ami ebből a mi szégyenünk, azzal nekünk, magyaroknak kell szembenéznünk. Fel kell tennünk a kérdést: hogyan juthattunk odáig, hogy a magyar állam magyar honfitársaink százezreit fossza meg a nemzethez tartozás lehetőségétől? Hogyan juthattak az akkori magyar állam képviselői odáig, hogy egy idegen hatalom elvárásait kiszolgálva a pusztulás poklába küldjék jogfosztott honfitársainkat? Mi, magyarok, hogyan üthettünk ilyen mély sebet saját nemzetünkön? – sorolta a kérdéseket Áder János.

Makai István, a Roma Polgári Tömörülés és a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke az ünnepségen arról beszélt, hogy ez a nap a gyász, az emlékezés és az újjászületés napja.

Az új Roma Történeti Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központtal hétköznapi hősöknek állítanak emléket, akikre mindannyiunknak emlékezni kell – mondta. Lehetőséget ad arra, hogy a többségi társadalomnak megmutassák azt a felemelően szép kultúrát, amit a cigányság képvisel. Megmutatták, hogy a cigányság saját erejéből is képes tenni hagyománya, kultúrája megőrzése érdekében – mondta. Makai István szólt arról is, hogy új célok szükségesek ahhoz, hogy a cigányság egyenes gerinccel, hittel újjáépíthesse saját közösségét, és elfoglalja a magyar társadalomban méltó helyét.

Az ünnepi beszédek után felavatták és megkoszorúzták a roma holokauszt áldozatainak emléktábláját, majd átadták a központot, és elhelyezték az emlékezés virágait.

A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra SS-katonák több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban.