Trócsányi: Így tudtunk belépni az európai történelembe

A Szent István-i formula – egyszerre magyarnak és európainak lenni – különleges kihívás elé állít minket.

VZ
2014. 08. 21. 14:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szent István az államot nem nyers erővel, hanem a jog eszközével, törvények és intézmények létrehozásával alapította meg. Ez súlyos történelmi lecke: Magyarországot ideig-óráig uralhatta önkény, de kormányozni hosszú távon csak az alkotmányosság eszközeivel lehet – jelentette ki Trócsányi László.

Közölte, bizonyos értelemben maga a jog kell, hogy kormányozzon, ám az sem lehet abszolút és elvont, konkrét eszményeknek kell megfelelnie, mint például az igazságosság és az igazságosságon is túlmutató együttérzés a gyengékkel és elesettekkel. Ezt az eszményt, mértéket Szent István a kereszténységben találta meg. Hogy ennek nem sikerült és ma sem sikerül mindig megfelelnünk, az nem az eszmény hibája – tette hozzá az igazságügyi miniszter.

Kitért arra: nemcsak a jogalkotásnak, hanem a jogalkalmazásnak is tükröznie kell a magasabb értékeket, amelyek ideális esetben a jogszabályokban és az alkotmányban is kifejezésre jutnak. Például a bíróságok számára az alaptörvény azt a követelményt állítja, hogy a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az alaptörvénnyel összhangban értelmezzék, és ennek során azt feltételezzék, hogy azok a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak – mutatott rá a szakember, volt alkotmánybíró.

Trócsányi László azt mondta, a Szent István-i jog- és államfelfogással, szellemi teljesítménnyel tudott a magyarság belépni az európai történelembe. Ma is érvényes a Szent István-i formula: egyszerre magyarnak és európainak lenni; függetlenséget és szabadságot föl nem adva csatlakozni egy nagyobb szellemi, morális, gazdasági és jogi közösséghez, amelyet Európa jelent – fogalmazott a miniszter.

„Szent István ezzel jelölte ki hovatartozásunkat. Ő képes volt erre az összetett gondolkodásra. A képlet alkalmazását újra és újra meg kell tanulnunk” – szögezte le Trócsányi László.

A Szent István-i formula, magyarság és európaiság a jogalkotót és jogalkalmazót ma különleges kihívás elé állítja. Sok esetben két jogrendszer, a magyar és az uniós jog egymásra vetítésével kell egy-egy élethelyzetre, problémára megoldást találnia. Ez a korábbiaknál nagyobb nyitottságot, az újra való fogékonyságot kíván az igazságszolgáltatás résztvevőitől – fejtette ki a szakember.

Közlése szerint a Szent István-i örökségből következik a magyar alkotmányos identitás védelmének kötelezettsége is. A nemzeti alkotmányos örökség részét képezi a többi között a nemzeti jelképek védelme, a történeti alkotmány megjelenítése, a keresztény gyökerek felelevenítése, mindaz, ami a nemzeti önazonosság kifejezésére szolgál.

Továbbá a nemzeti alkotmányos örökség fontos része a bírói függetlenség, ami szent és sérthetetlen. A kormány az ítélkezésbe nem szólhat bele – szögezte le az igazságügyi miniszter, aki ugyanakkor hozzáfűzte: mindez nem jelenti azt, hogy a kormánynak ne lenne igazságügyi politikája. A kormány célja, hogy az igazságszolgáltatás legyen egyre pontosabb, gyorsabb, átláthatóbb és méltányosabb. E követelmények közül pedig egyik sem mehet a másik rovására, egymás érvényesülését kölcsönösen elő kell segíteniük.

Trócsányi Lászlótól tizenegyen vehettek át kitüntetéseket, köztük volt bírósági vezető, bíró, bírósági dolgozó, ügyvédi kamarai vezető és közjegyző. A Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat), a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) és a Magyar Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetéseket Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök adományozta augusztus 20-a, államalapító Szent István király ünnepe alkalmából.

Rubik Ernő feltalálót és Kertész Imre írót a Magyar Szent István Renddel tüntette ki Áder János köztársasági elnök augusztus 20-án, az állami ünnepen a legfőbb közjogi méltóságok jelenlétében a Sándor-palotában. „A magyar állam legmagasabb kitüntetésére azok válnak méltóvá, akik egyedülálló teljesítményük mellett olyasmit adtak nemzetünknek, aminek önmagán túlmutató jelentősége van” – hangsúlyozta az államfő. Az eseményen jelen volt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A részletekért ide kattintson!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.