Trócsányi: Így tudtunk belépni az európai történelembe

A Szent István-i formula – egyszerre magyarnak és európainak lenni – különleges kihívás elé állít minket.

VZ
2014. 08. 21. 14:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szent István az államot nem nyers erővel, hanem a jog eszközével, törvények és intézmények létrehozásával alapította meg. Ez súlyos történelmi lecke: Magyarországot ideig-óráig uralhatta önkény, de kormányozni hosszú távon csak az alkotmányosság eszközeivel lehet – jelentette ki Trócsányi László.

Közölte, bizonyos értelemben maga a jog kell, hogy kormányozzon, ám az sem lehet abszolút és elvont, konkrét eszményeknek kell megfelelnie, mint például az igazságosság és az igazságosságon is túlmutató együttérzés a gyengékkel és elesettekkel. Ezt az eszményt, mértéket Szent István a kereszténységben találta meg. Hogy ennek nem sikerült és ma sem sikerül mindig megfelelnünk, az nem az eszmény hibája – tette hozzá az igazságügyi miniszter.

Kitért arra: nemcsak a jogalkotásnak, hanem a jogalkalmazásnak is tükröznie kell a magasabb értékeket, amelyek ideális esetben a jogszabályokban és az alkotmányban is kifejezésre jutnak. Például a bíróságok számára az alaptörvény azt a követelményt állítja, hogy a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az alaptörvénnyel összhangban értelmezzék, és ennek során azt feltételezzék, hogy azok a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak – mutatott rá a szakember, volt alkotmánybíró.

Trócsányi László azt mondta, a Szent István-i jog- és államfelfogással, szellemi teljesítménnyel tudott a magyarság belépni az európai történelembe. Ma is érvényes a Szent István-i formula: egyszerre magyarnak és európainak lenni; függetlenséget és szabadságot föl nem adva csatlakozni egy nagyobb szellemi, morális, gazdasági és jogi közösséghez, amelyet Európa jelent – fogalmazott a miniszter.

„Szent István ezzel jelölte ki hovatartozásunkat. Ő képes volt erre az összetett gondolkodásra. A képlet alkalmazását újra és újra meg kell tanulnunk” – szögezte le Trócsányi László.

A Szent István-i formula, magyarság és európaiság a jogalkotót és jogalkalmazót ma különleges kihívás elé állítja. Sok esetben két jogrendszer, a magyar és az uniós jog egymásra vetítésével kell egy-egy élethelyzetre, problémára megoldást találnia. Ez a korábbiaknál nagyobb nyitottságot, az újra való fogékonyságot kíván az igazságszolgáltatás résztvevőitől – fejtette ki a szakember.

Közlése szerint a Szent István-i örökségből következik a magyar alkotmányos identitás védelmének kötelezettsége is. A nemzeti alkotmányos örökség részét képezi a többi között a nemzeti jelképek védelme, a történeti alkotmány megjelenítése, a keresztény gyökerek felelevenítése, mindaz, ami a nemzeti önazonosság kifejezésére szolgál.

Továbbá a nemzeti alkotmányos örökség fontos része a bírói függetlenség, ami szent és sérthetetlen. A kormány az ítélkezésbe nem szólhat bele – szögezte le az igazságügyi miniszter, aki ugyanakkor hozzáfűzte: mindez nem jelenti azt, hogy a kormánynak ne lenne igazságügyi politikája. A kormány célja, hogy az igazságszolgáltatás legyen egyre pontosabb, gyorsabb, átláthatóbb és méltányosabb. E követelmények közül pedig egyik sem mehet a másik rovására, egymás érvényesülését kölcsönösen elő kell segíteniük.

Trócsányi Lászlótól tizenegyen vehettek át kitüntetéseket, köztük volt bírósági vezető, bíró, bírósági dolgozó, ügyvédi kamarai vezető és közjegyző. A Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat), a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) és a Magyar Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetéseket Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök adományozta augusztus 20-a, államalapító Szent István király ünnepe alkalmából.

Rubik Ernő feltalálót és Kertész Imre írót a Magyar Szent István Renddel tüntette ki Áder János köztársasági elnök augusztus 20-án, az állami ünnepen a legfőbb közjogi méltóságok jelenlétében a Sándor-palotában. „A magyar állam legmagasabb kitüntetésére azok válnak méltóvá, akik egyedülálló teljesítményük mellett olyasmit adtak nemzetünknek, aminek önmagán túlmutató jelentősége van” – hangsúlyozta az államfő. Az eseményen jelen volt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A részletekért ide kattintson!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.