Az elmúlt napokban, hónapokban nyilvánvalóvá lett erkölcsi válság megmutatta, milyen nagy szükség van értékelvű felsőoktatásra – mondta Balog Zoltán, megjegyezve: akik belülről ismerik a magyar felsőoktatást, azok pontosan tudják, ez az erkölcsi válság nem egy hónapos és nem is egy-két éves, hanem sokkal régebben kezdődött folyamatok eredménye, tünete.
Közölte: erre a tanévre 2000-rel több diák jelentkezett a református egyetemre, mint tavaly. Természetesen – tette hozzá – nem egyházi fenntartású intézményekben is lehet értékelvű oktatás, ugyanakkor annak az értékelvűségnek, amit a református vagy a katolikus egyetem kínálni tud, sajátos történelmi, kulturális, spirituális gyökere van.
Balog Zoltán kitért arra is, hogy a nevelés nem ér véget a középiskolában, ezért a felsőoktatásban is szükség van azokra az erkölcsi alapokra, amelyeket az egyházak föl tudnak mutatni és ami vonzóvá teszi őket a mai világban. Ez a vonzerő pedig fontos, hiszen a felsőoktatási intézmények között verseny van – mondta.
Ami pedig még a katolikus világtól is megkülönbözteti a protestánsokat – hangsúlyozta –, az az új és a régi sajátos viszonya. Az a történelemből hozott tudás, hogy az igazi megújulás, az igazi versenyképesség a régire építkezik.
A miniszter emlékeztetett arra, a kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején még sokan aggódtak, hogy az egyetem képes lesz-e betölteni azt a hivatást, amiért létrehozták. Hozzátette, az egyetem vezetése azóta nemcsak gazdaságilag, pénzügyileg, hanem struktúrájában, színvonalában és oktatási kínálatában is „rendbe rakta azt, ami rendetlen volt, és tovább építette azt, ami jó volt”. Kiemelte, hogy a református egyetemen már működik stratégiai igazgatás néven a kancelláriarendszer, amelyet a kormány most szeretne bevezetni az állami felsőoktatás területén.
Balla Péter, az egyetem rektora ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az intézmény „nyíltszívű, jó légkörű egyetem”, ahol semmit nem erőltetnek rá a munkatársakra és a hallgatókra, de vannak olyan értékeik, amelyek hitük szerint segítik az emberi boldogulást, és erre „meghívják” munkatársaikat, tanáraikat és diákjaikat. Ugyanakkor – tette hozzá – szeretnék, ha mindenki elfogadná és vállalná, hogy egy egyházi egyetemen van, amely szeretne fenntartójával, a Magyarországi Református Egyházzal (MRE) együtt dolgozni, szolgálni. Balla Péter kitért arra is, az egyetem vezetése számára fontos feladat, hogy a növekvő létszám mellett is megőrizzék a „szeretetteljes, családias légkört” és a színvonalas képzést.
Bölcskei Gusztáv, az MRE zsinatának lelkészi elnöke beszélt arról, hogy az elmúlt két évtizedben voltak nehéz időszakok. Elmondta: a zsinat tagjai számára az első meglepő változás az volt, amikor az egyetem nem kért költségvetési támogatást. Később – folytatta – az egyetem vezetése feltette a zsinatnak a kérdést, hogy vannak-e olyan, a felsőoktatáshoz köthető feladatok, egyház-szociológiai kutatások, amelyekben az intézmény részt tudna venni. A püspök hangsúlyozta, hogy megváltozott az egyház és az egyetem kapcsolata, és „természetessé vált”, hogy az egyetem felhalmozott tudását, tapasztalatát hasznosítani szeretné a nagyobb közösség javára.
A most átadott ingatlan az egykori Batthyány-Strattmann László Szakközépiskola és Gimnázium épülete, amelyet az egyetem felújított és a fővárostól vesz bérbe. Az épületben 29 tanterem, három számítógépterem, könyvtár és tornaterem található.
Az átadási ünnepségen részt vett Csomós Miklós főpolgármester-helyettes és Tarr Zoltán, az MRE zsinati tanácsosa is.
