2016-tól eltűnhetnek a devizahitelek

Rogán Antal közlése szerint szigorú szabályok jöhetnek a hitelszerződésekkel kapcsolatban.

A jövő héten a parlament elé kerülő, a fair bankokról szóló előterjesztésről tájékoztatva a frakcióvezető jelezte: háromévente is csak úgy lehetne emelni a kamatot, kamatfelárat, ha a bank legalább 90 nappal korábban közli ezt, és meghatároz egy kamatváltoztatási mutatót, egy objektív indexet, amelyet a jegybanknak jóvá kell hagynia. Hozzátette azt is, hogy más költségeket, díjakat csak az infláció mértékével változtathatnának meg a pénzintézetek.

Közölte, a késedelmi kamat mértékét szintén maximálná a Fidesz–KDNP, mégpedig a kikötött ügyleti kamat legfeljebb kétszeresében. Megállapítanának továbbá egy felső korlátot, hogy mennyi lehet az összesen érvényesített késedelmi kamat mértéke. Emellett ingyenes kölcsönszerződés-felmondási jogot biztosítanának a hitelfelvevőknek, szintén háromévente – közölte Rogán Antal.

A tervek szerint legkésőbb 2016. január 1-jéig az összes fogyasztói hitelszerződésnél át kellene térni ezekre a szigorú szabályokra. A fideszes politikus hangsúlyozta, hogy különösen vonatkozik ez az elszámoltatás alá eső forint- és devizahitelekre. A frakció azt kéri a kormánytól, hogy az elszámoltatás lezárultával történjen meg a devizahitelek forinthitelekké alakítása, utóbbiakat pedig az említett szigorú szabályok mellett kell majd nyújtaniuk a bankoknak – részletezte.

A devizahitelek forintosításának pontos időpontját firtató kérdésre a frakcióvezető ezek alapján nyomatékosította: legkésőbb 2016. január 1-je után nem maradhat devizahitel Magyarországon, kivéve ha valaki önként vállalja a devizahitel-rendszert, de a bankoknak kötelező lesz megtenniük a forintosítás ajánlatát. Hozzátette, a menetrendet a kormánynak kell eldöntenie, de a hitelfelvevőket védő, fair bankokról szóló törvényben a kabinet meg fogja kapni a felhatalmazást a forintosítással kapcsolatos döntések – feltételek, időpontok – meghozatalára.

Rogán Antal arra számít, hogy a törvénnyel csökkenni fog az általános kamatszínvonal mértéke.

Közölte továbbá, hogy a kormány képviselője a gazdasági bizottság szerdai ülésén nyújtja be a távközlési adó tervezett kiterjesztésének visszavonásáról szóló javaslatot. A parlament úgy fog szavazni a jövő évi adócsomagról, hogy az már nem tartalmazza a távközlési adó kiterjesztését – tette egyértelművé. A frakciótanácskozásról tartott beszámoló szerint az internetadó-javaslat visszavonása szerdán várható.

A kafetériáról szólva – amelynek adóterhe az adótörvény-javaslat alapján jelentősen nőne – a Fidesz frakcióvezetője elmondta: sávos módosítást kezdeményeznek, vagyis azt, hogy 200 ezer forintos összegig ne változzon az adóelőny. A 200 ezer forint feletti résznél viszont ez csökkenthető, és megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy a béren kívüli juttatás 200 ezer forint fölé eső részét csak rekreációs célra, belföldi turizmusra vagy meleg ételre lehessen felhasználni – részletezte.

A magán-pálinkafőzés adózásával kapcsolatos módosítások ugyancsak szóba kerültek. A frakció kikötötte a kormánynak, hogy – az Európai Bíróság döntése miatt szükséges – ezerforintos átalányadót csak önkormányzati körben lehessen kivetni, ne az állami adóhivatal hatáskörébe tartozzon – ismertette.

A jövő évi büdzséről Rogán ismét hangsúlyozta, hogy ez a bankok elszámoltatásának költségvetése, jövőre ugyanis több mint egymillió családnál marad több pénz. 2015-ben egy átlagos devizahitelesnek körülbelül 20 ezer, egy átlagos forinthitelesnek pedig mintegy 10 ezer forinttal csökken majd a kamat- és a törlesztőrészlete. Ez jelentősen növeli majd a háztartások megtakarításait, fogyasztási keresletét – értékelt a frakcióvezető. Hozzátette, a költségvetés így reálisan tűzheti ki azt a célt, hogy az államadósság finanszírozásán belül növelje a lakossági finanszírozás részarányát.

Azt is mondta, hogy a büdzsé a béremelések költségvetése lesz: folytatódik a pedagógusbérek növelése, 2015. július 1-jével pedig elindul a rendvédelmi szervek tagjainak életpályamodellje, így a rendőrök, katonák fizetése átlagosan akár 30 százalékkal is nőhet.

Rogán Antal emellett beszámolt arról, hogy a keddi frakcióülésen arra kérték a kormányt, négy év alatt fokozatosan váltsák ki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásokat közmunka-lehetőséggel. A kormánypárti képviselőcsoportok tanácskozásán az szintén felmerült, hogy valamilyen módon, minél szélesebb körben kössék munkavállaláshoz a családi pótlékot. A frakció annak megvizsgálására kérte a kormányt, hogy ez lehetséges-e.

A gyermekek után járó adókedvezménnyel kapcsolatban úgy foglaltak állást – folytatta –, hogy nemcsak meg kell őrizni, hanem mértékét növelni is kell, ezért 2016. január 1-jétől négy éven keresztül évről évre emelni fogják a kétgyermekes családok adókedvezményét, mégpedig összesen a duplájára, 20 ezer forintra.

Az oktatásügyről szólva a frakcióvezető közölte: támogatják a 2015. szeptember 1-jétől kötelező óvodáztatást, és cél az is, hogy a kormány nagy hangsúlyt fektessen a szakiskolai programokra.

Szóba került a sajtótájékoztatón az is, hogy a Fidesz–KDNP-frakció azt kéri a kormánytól: a bürokrácia területén ugyancsak legyen rezsicsökkentés, vagyis mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek bürokráciával kapcsolatos költségei csökkenjenek, és vezessék ki az „értelmetlen díjakat”. Az ügyintézési idő lerövidítése szintén cél – jegyezte meg.

A Déli Áramlatot firtató kérdésre Rogán Antal azt válaszolta: a gázvezeték megépítése és így egy alternatív, Ukrajnát kikerülő gázszállítási útvonal kialakítása Magyarországnak fontos érdeke.