Benyújtották a forintosítási törvényjavaslatot

A forintosított lakáshitelek kamatát 5,5 százalékban maximálnák; az átváltás automatikusan történne, de akinek kedvezőbb a devizahitele, annak nem lenne kötelező a forintosítás.

Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló javaslat szerint a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés forintra átváltása esetén a pénzügyi intézmény csak referencia-kamatlábhoz, a három hónapos buborhoz (budapesti bankközi kamatláb) kötött kamatot alkalmazhat.

A kamatfelár az eredeti kamatfelár, amely azonban nem lehet kevesebb, mint 2 százalék, és nem haladhatja meg lakáscélú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés esetén az 5,5 százalékot, nem lakás célú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésnél pedig a 7 százalékot.

A javaslat szerint az érintett szerződések a felek akaratától függetlenül és minden további jogcselekmény nélkül, automatikusan módosulnának.

A törvényjavaslat a hatálybalépésekor még fennálló szerződéseken kívül az olyan – a pénzügyi intézmény által felmondott, de általa késedelmes követelésként még nyilvántartott, értékvesztésként még el nem számolt – tartozásokra is kiterjed, amelyeknél a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy az ott meghatározott tartozásokat a pénzügyi intézménynek forintra kell váltania a törvényjavaslatban meghatározott árfolyamon.

A törvényjavaslat a kormány és a Magyar Bankszövetség megállapodásának megfelelően tartalmazza az átváltás árfolyamát. A törvényjavaslat úgy javasolja megállapítani az árfolyamra vonatkozó szabályt, hogy olyan alternatívát állít fel, amely alapján a 2014. június 16. (a Kúria vonatkozó döntésének időpontja) és 2014. november 7. között a hiteladósok számára kedvezőbb árfolyam lehessen az átváltás alapja. Az árfolyam az MNB által jegyzett hivatalos devizaárfolyamokat veszi figyelembe.

A forintra átváltás a tőketartozáson kívül kiterjed a kamatra, költségre és díjra is.

Az az adós kérheti a forintosítás mellőzését, akinek rendszeres jövedelme van a hitellel megegyező devizában, vagy az MNB új adósságfékszabályai alapján jogosult lenne devizaalapú kölcsönt felvenni, vagyis ha a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató alapján jogosult lenne az adott devizaalapú kölcsönt felvenni. Mentesülhet az a hiteles is, akinek szerződése 2015. december 31-ig lejár, illetve az, akinél a forintra váltás után esedékes induló kamat meghaladja az eredetileg számítható kamatot.

Akik devizahitelben szeretnének maradni, a szerződés forintra történő átváltást tartalmazó módosuló rendelkezéseinek kézhezvételét követően kezdeményezhetik ezt a pénzügyi intézménynél, miután tudomást szereztek arról, hogy forintra történő átváltás esetén milyen törlesztőrészletet kellene fizetniük. Harminc nap áll rendelkezésükre arra, hogy átgondolják, melyik megoldás lenne előnyösebb számukra – olvasható a javaslatban.

A korábbi fogyasztói kölcsönszerződés felmondása esetére a pénzügyi intézmény nem számolhat fel semmiféle díjat, költséget vagy jutalékot, és az új fogyasztói kölcsönszerződést biztosító jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése is mentes az erre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj megfizetésétől.

A jogalkotó szeretné lehetővé tenni, hogy a szerződésmódosítással kapcsolatban a pénzügyi intézmények között verseny alakuljon ki a felár megállapítása tekintetében, és így a fogyasztók a törvényjavaslat szerinti kamatplafonnál alacsonyabb kamatozású fogyasztói kölcsönszerződéssel válthassák ki korábbi fogyasztói kölcsönszerződésüket.

A törvényjavaslat rögzíti azokat az eseteket is – ilyen például, ha az új jelzálogkölcsön-szerződés forintalapú –, amikor az új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésnek nem kell megfelelnie a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló jogszabályban foglalt feltételeknek.

A pénzügyi intézményeknek az elszámolás közlésével együtt, tértivevényes levélben kell értesíteniük a forintosításról az ügyfeleket.

Tekintettel arra, hogy a forintosítás árfolyama már a törvényjavaslat kihirdetésekor rögzített, ezért az árfolyamkockázatok mielőbbi lehetséges csökkentése érdekében a törvényjavaslat már 2015. január 1-jét követően esedékes törlesztőrészletek számítására is ezen árfolyamok alkalmazását rendeli el.

A törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba, míg a módosuló fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó rendelkezések 2015. február elsejétől lennének hatályosak.

Közben elkészült a fair bankokról szóló törvényjavaslat, amelyet a kormány azonnal be is nyújt az Országgyűlésnek – jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapesten, sajtótájékoztatón. Szavai szerint a törvény többek között hatékonyabbá teszi majd a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást, valamint szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket. Például a jelzálogalapú hitelszerződések esetén az ügyfélnek a tájékozódás (ügyvéd vagy szakértő igénybevétele) érdekében 7 munkanappal az aláírás előtt meg kell kapnia a hitelszerződést, így az ügyfél nem akkor szembesül először a szerződéssel, amikor a közjegyző közvetlenül az aláírás előtt felolvassa – ismertette Trócsányi László.