Benyújtották a forintosítási törvényjavaslatot

A forintosított lakáshitelek kamatát 5,5 százalékban maximálnák; az átváltás automatikusan történne, de akinek kedvezőbb a devizahitele, annak nem lenne kötelező a forintosítás.

VZ
2014. 11. 17. 12:32
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló javaslat szerint a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés forintra átváltása esetén a pénzügyi intézmény csak referencia-kamatlábhoz, a három hónapos buborhoz (budapesti bankközi kamatláb) kötött kamatot alkalmazhat.

A kamatfelár az eredeti kamatfelár, amely azonban nem lehet kevesebb, mint 2 százalék, és nem haladhatja meg lakáscélú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés esetén az 5,5 százalékot, nem lakás célú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésnél pedig a 7 százalékot.

A javaslat szerint az érintett szerződések a felek akaratától függetlenül és minden további jogcselekmény nélkül, automatikusan módosulnának.

A törvényjavaslat a hatálybalépésekor még fennálló szerződéseken kívül az olyan – a pénzügyi intézmény által felmondott, de általa késedelmes követelésként még nyilvántartott, értékvesztésként még el nem számolt – tartozásokra is kiterjed, amelyeknél a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy az ott meghatározott tartozásokat a pénzügyi intézménynek forintra kell váltania a törvényjavaslatban meghatározott árfolyamon.

A törvényjavaslat a kormány és a Magyar Bankszövetség megállapodásának megfelelően tartalmazza az átváltás árfolyamát. A törvényjavaslat úgy javasolja megállapítani az árfolyamra vonatkozó szabályt, hogy olyan alternatívát állít fel, amely alapján a 2014. június 16. (a Kúria vonatkozó döntésének időpontja) és 2014. november 7. között a hiteladósok számára kedvezőbb árfolyam lehessen az átváltás alapja. Az árfolyam az MNB által jegyzett hivatalos devizaárfolyamokat veszi figyelembe.

A forintra átváltás a tőketartozáson kívül kiterjed a kamatra, költségre és díjra is.

Az az adós kérheti a forintosítás mellőzését, akinek rendszeres jövedelme van a hitellel megegyező devizában, vagy az MNB új adósságfékszabályai alapján jogosult lenne devizaalapú kölcsönt felvenni, vagyis ha a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató alapján jogosult lenne az adott devizaalapú kölcsönt felvenni. Mentesülhet az a hiteles is, akinek szerződése 2015. december 31-ig lejár, illetve az, akinél a forintra váltás után esedékes induló kamat meghaladja az eredetileg számítható kamatot.

Akik devizahitelben szeretnének maradni, a szerződés forintra történő átváltást tartalmazó módosuló rendelkezéseinek kézhezvételét követően kezdeményezhetik ezt a pénzügyi intézménynél, miután tudomást szereztek arról, hogy forintra történő átváltás esetén milyen törlesztőrészletet kellene fizetniük. Harminc nap áll rendelkezésükre arra, hogy átgondolják, melyik megoldás lenne előnyösebb számukra – olvasható a javaslatban.

A korábbi fogyasztói kölcsönszerződés felmondása esetére a pénzügyi intézmény nem számolhat fel semmiféle díjat, költséget vagy jutalékot, és az új fogyasztói kölcsönszerződést biztosító jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése is mentes az erre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj megfizetésétől.

A jogalkotó szeretné lehetővé tenni, hogy a szerződésmódosítással kapcsolatban a pénzügyi intézmények között verseny alakuljon ki a felár megállapítása tekintetében, és így a fogyasztók a törvényjavaslat szerinti kamatplafonnál alacsonyabb kamatozású fogyasztói kölcsönszerződéssel válthassák ki korábbi fogyasztói kölcsönszerződésüket.

A törvényjavaslat rögzíti azokat az eseteket is – ilyen például, ha az új jelzálogkölcsön-szerződés forintalapú –, amikor az új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésnek nem kell megfelelnie a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló jogszabályban foglalt feltételeknek.

A pénzügyi intézményeknek az elszámolás közlésével együtt, tértivevényes levélben kell értesíteniük a forintosításról az ügyfeleket.

Tekintettel arra, hogy a forintosítás árfolyama már a törvényjavaslat kihirdetésekor rögzített, ezért az árfolyamkockázatok mielőbbi lehetséges csökkentése érdekében a törvényjavaslat már 2015. január 1-jét követően esedékes törlesztőrészletek számítására is ezen árfolyamok alkalmazását rendeli el.

A törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba, míg a módosuló fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó rendelkezések 2015. február elsejétől lennének hatályosak.

Közben elkészült a fair bankokról szóló törvényjavaslat, amelyet a kormány azonnal be is nyújt az Országgyűlésnek – jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapesten, sajtótájékoztatón. Szavai szerint a törvény többek között hatékonyabbá teszi majd a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást, valamint szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket. Például a jelzálogalapú hitelszerződések esetén az ügyfélnek a tájékozódás (ügyvéd vagy szakértő igénybevétele) érdekében 7 munkanappal az aláírás előtt meg kell kapnia a hitelszerződést, így az ügyfél nem akkor szembesül először a szerződéssel, amikor a közjegyző közvetlenül az aláírás előtt felolvassa – ismertette Trócsányi László.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.