Íme a fair bankos törvény tartalma

Elkészült a fair bankokról szóló törvényjavaslat, amelyet a kormány már be is nyújtott a parlamentnek.

Trócsányi László kiemelte: szeretnék elérni, hogy az átlagos magyar fogyasztók ugyanolyan védelemben részesüljenek mint például az osztrák vagy német fogyasztók. A bankok tájékoztatási kötelezettsége több részből áll majd. Először érthetően be kell mutatnia a termékcsaládokat, majd a fogyasztó által választott termékről részletesebb tájékoztatást kell adnia a banknak. Ennek részletszabályait a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendeletben határozza meg – tette hozzá a miniszter.

A kormány benyújtotta a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek kedd délután. Előzőleg Trócsányi László igazságügyi miniszter keddi budapesti sajtótájékoztatóján a fair bankokról szóló törvényjavaslatról elmondta: a törvény többek között hatékonyabbá teszi majd a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást, valamint szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket.

Trócsányi László kiemelte: szeretnék elérni, hogy az átlagos magyar fogyasztók ugyanolyan védelemben részesüljenek mint például az osztrák vagy német fogyasztók. A bankok tájékoztatási kötelezettsége több részből áll majd, először érthetően be kell mutatni a termékcsaládokat, majd a fogyasztó által választott termékről részletesebb tájékoztatást kell adnia a banknak. Ennek részletszabályait a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendeletben határozza meg – tette hozzá a miniszter.

A jelzálog alapú hitelszerződések esetén pedig az ügyfélnek a tájékozódás (ügyvéd vagy szakértő igénybevétele) érdekében 7 munkanappal az aláírás előtt meg kell kapnia a hitelszerződést, így az ügyfél nem akkor szembesül először a szerződéssel, amikor a közjegyző közvetlenül az aláírás előtt felolvassa – ismertette Trócsányi László.

A javaslatban rögzítik az egyoldalú kamat-, költség- és díjemelés feltételeit is; ezeket az elveket a Kúria jogegységi döntésének megfelelően határozták meg. A szimmetria elve például úgy érvényesül, hogy a kamat nemcsak nőhet, hanem adott esetben csökkenhet is – mondta el a miniszter.

A 3 évnél rövidebb futamidejű szerződéseknél nincs lehetőség egyoldalú kamatemelésre, és szerződésmódosításra sem, míg az ennél hosszabbaknál háromévente vizsgálhatják felül a kamatokat – jelezte Trócsányi László. Elmondta: változó kamat esetén kamatváltoztatási mutatót kell készíteni, ha pedig referenciakamat és kamatfelár alapján határozták meg a hitelkamatot, akkor kamatfelár-változási mutatót kell kidolgozni. Mindkét mutatót meg kell küldeni a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), amely megvizsgálja ezek törvényességét, majd jóváhagyás esetén honlapján közzéteszi. Ha az MNB nem hagyja jóvá, közigazgatási eljárás indul, és bíróság dönthet az ügyben – ismertette a miniszter.

Trócsányi László kifejtette, hogy a fogyasztóknak kamatemelkedés esetén lehetőségük lesz bankot váltani. A bankoknak 90 nappal a kamatemelés előtt tájékoztatniuk kell az ügyfelet, akinek 60 napja van a bankváltásra. Az ügyfelek ingyenesen felmondhatják hitelszerződésüket, majd meg kell állapodniuk az új bankkal. Ez a miniszter szerint segíti majd a bankok közötti versenyt.

Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, folyamatosan egyeztetnek a Magyar Bankszövetséggel a forintosításról, és tárgyaltak a fair banki javaslatról is. Utóbbiról úgy vélte, olyan megállapodás született, amely nem veti vissza, sőt erősíti a hitelezési kedvet, mert „tiszta bankrendszer lesz”.

Bodzási Balázs főtanácsadó, a miniszteri kabinet munkatársa egy másik kérdésre reagálva kifejtette: ha az MNB változtat az alapkamaton, és a bank a jegybanki alapkamatot határozta meg referenciakamatként, akkor lehetőség van a 3 éven belüli kamatszint-módosításra is.

Trócsányi László emlékeztetett arra, hogy a kedden benyújtandó törvényjavaslat lesz a harmadik, devizahitelekkel kapcsolatos előterjesztés. Júliusban elfogadták az elszámolási törvényt, ami alapján a bankok keresetet indíthattak a tisztességtelenség törvényi vélelmének megdöntésére, és lassan ez a folyamat is a végére ér. Hozzáfűzte: másodikként a túlfizetések elszámolását rögzítő jogszabályt fogadták el; ennek megfelelően 2015 a bankok elszámoltatásának éve lesz – mondta a miniszter.

Hozzáfűzte: a fair bankokról szóló javaslat után még a héten benyújtják az Országgyűlésnek a devizahitelek forintosításáról szóló előterjesztést is. A bankok elszámoltatásáról szóló törvénynek köszönhetően az átlag devizahitelesek tőketartozása 25 százalékkal fog csökkenni – hangsúlyozta Trócsányi László.

Hangsúlyozta azt is, hogy az alacsonyabb szinten rögzített kamat miatt a törlesztőrészletek több mint 25 százalékkal csökkenhetnek. „Szó sincs tehát arról, hogy a forintosítás miatt nőnének a törlesztőrészletek” – jegyezte meg.

Trócsányi László szólt arról is, hogy a kormány csütörtöki ülésén tárgyalja a forintosításról szóló törvényjavaslatot.