A CIA-t és Sorost is beveti Amerika?

Az Obama-adminisztráció volt tisztviselőinek szervezete tett javaslatot a magyarországi beavatkozásra.

A német és az amerikai média háborúba akarja sodorni Európa népeit és Oroszországot – jelentette ki nemrég Udo Ulfkotte, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) korábbi szerkesztője, aki beismerte, hogy újságíróként a CIA-nek dolgozott. Hozzátette azt is: nemcsak Németországban, hanem mindenütt Európában ugyanez tapasztalható. Udo Ulfkotte többek között részletesen ismerteti azt is, hogy kik állnak egyes nemzetközi újságíró- és jogvédő szervezetek mögött. Az egyik legbefolyásosabb tényezőként pedig ki mást is találhatnánk meg nála a sorban, mint Soros Györgyöt. A Tudósítók Határok Nélkül nevű szervezetről – amely minden évben arról ad ki jelentést, hogy szerinte az egyes országokban mekkora a sajtószabadság – a német szerkesztő például állítja: korábban az amerikai külügyminisztérium és Soros György állt mögötte. Ulfkotte nem kíméli a transzatlanti kapcsolatokat elősegítő agytrösztöt, a Trilaterális Bizottságot sem. Mint írja: ennek a bizottságnak nem az a célja, hogy egyes helyi politikai szereplőket juttasson hatalomra, hanem az, hogy globális transzatlanti kormányzást valósítson meg amerikai bábokkal. Ehhez pedig világszerte szét kívánja rombolni az állami funkciókat, amelyhez nem kormányzati (civil) szervezeteket használ fel arra, hogy a meglévő kormányok feje fölött a népek sorsát irányítsa. Sorosról megemlékezik a baloldali brit New Statesman nevű hetilap is. Mint írják: Soros György talán nem nevezhető közvetlenül fizetett CIA-ügynöknek, de az kétségtelen, hogy cégei és civil szervezetei szorosan együttműködnek az amerikai terjeszkedéssel. Ulfkotte a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványt (Open Society Institute, OSI) és az ehhez köthető civil jogvédő szervezeteket a kelet-közép-európai „népi” puccsok szervezésének fontos szereplőiként mutatja be, amelyeket tevőlegesen segít a média egy része is.

Dollármilliók a jogvédők mögött

A Soros György által támogatott egyik ilyen civil jogvédő szervezet a hivatalosan menekültekkel és emberi jogi aktivisták támogatásával foglalkozó HRF. Hogy miként vált ez a csoport a magyarországi amerikai nyomásgyakorlás egyik zászlóshajójává, arra viszonylag könnyű a válasz: elsősorban pénz és politikai támogatás kellett hozzá. A szervezet a működését elvileg magánszemélyek, alapítványok, ügyvédi irodák és vállalatok adományai segítségével biztosítja. Büszkén vallják, hogy nem fogadnak el támogatást sem az amerikai, sem a külföldi kormányoktól. A HRF pénzügyi beszámolójának vizsgálata – mint később kitérünk rá – azonban éppen ennek az ellenkezőjét bizonyítja.

Jelenleg több mint 35 (!) amerikai és európai alapítvány dotálja a szervezet munkáját. A civil szervezetek kötelező és nyilvános pénzügyi elszámolásából az derült ki, hogy a HRF óriási adományokat kapott évente már a megalakulása után is, ami arra enged következtetni, hogy előre tudhatták a támogatók, hogy milyen célokra kell adniuk a forrásokat. Figyelemre méltó az is, hogy a szervezetnek, miközben 6-7 millió dolláros támogatást könyvelhetett el évente, egyes időszakokban hárommillió dolláros hiánya keletkezett. A túlköltekezés azonban nem jelentette a szervezet megszűnését, sőt, az adományok a következő évben éppen a hiánynak megfelelő összeggel bővültek. A civil szervezet bankszámlájára befolyó összegek 2010-től
10-13 millió dollárra növekedtek.

És hogy honnan kapták a pénzt? A HRF legjelentősebb támogatói között van jelenleg az Athlantic Philantropies, a Ford Foundation, a The John Merck Fund, az Oak Foundation és a már említett OSI is. A támogató szervezetek nagy része tagja a Trust for Civil Society in Central & Eastern Europe nevű szervezetnek (Trust), amelyet 2000 júniusában hoztak létre az Egyesült Államokban, hogy támogassa a közép-európai civil szervezetek működését. A Trust támogatta például a Norvég Civil Alap elosztását koordináló Ökotárs Alapítványt is, de Soros alapítványának is adott 2,4 millió dollárt magyar „jogvédő” szervezetek pénzelésére. Soros ebből támogatta például Magyarországon a TASZ-t, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesületet (NaNE), az Autonómia Alapítványt, az Energiaklub Egyesületet, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítványt, a Magyar Helsinki Bizottságot és a Roma Polgárjogi Alapítványt is. Az Ökotárs által kiosztott támogatások és a Soros támogatta szervezetek között sok az átfedés, miközben a norvég pénzekből bevallottan adtak olyan csoportnak is, amely kormányellenes tüntetést szervezett a kapott összegből.

Kapcsolatok az amerikai külüggyel

A HRF egyik legnagyobb támogatója tehát a Soros Györgyhöz köthető OSI. A jogvédő szervezet igazgatótanácsának vezetői székében jelenleg Wiliam D. Zabel, Soros ügyvédje ül. A HRF vezetői között viszont – miközben hangsúlyozza politikai függetlenségét – számos olyan személy található, aki korábban az amerikai kormánynak dolgozott. A HRF alapító ügyvezetője például az a Michael H. Posner, aki 2009-től 2012-ig az amerikai külügyminisztérium emberi jogi ügyekért és demokráciáért felelős helyettes államtitkára volt, és közvetlen, bizalmas kapcsolatot ápol Hillary Clintonnal.

A volt amerikai külügyminiszter asszonyhoz köthető a HRF által megjelentetett magyar vonatkozású – sokszor hamis információkat tartalmazó – cikkek, írások szerzője, Sonni Efron is. A HRF munkatársaként is tevékenykedő újságíró 2010 és 2012 között szintén az Egyesült Államok külügyminisztériumában dolgozott a demokráciáért és az emberi jogokért felelős iroda kommunikációs tanácsadójaként. Ő írta Hillary Clinton beszédeit is.

A HRF egyik alelnöke, Ted Stahnke – aki szintén több magyar vonatkozású írást jegyez – szintén tagja volt az amerikai kormánynak, a nemzetközi vallásszabadság bizottság helyettes vezetője volt 2002 és 2007 között. Nem állt messze az amerikai kormánytól a szervezet másik alelnöke, Sharon Kelly McBride sem, aki korábban a befolyásos Harry Reid demokrata szenátor politikai tanácsadójaként tevékenykedett. Információink szerint az utóbbi időben a HRF kiemelt témakörei közé került a nemzetbiztonság is.

Külön szakértők foglalkoznak ezzel a szervezeten belül, akiknek fő feladatuk a „kapcsolattartás”. Ezzel párhuzamosan 2003 után elkezdtek nagy számban, közvetlenül is foglalkoztatni visszavonult amerikai tábornokokat.

Hálózatépítés Magyarországon

A Nemzetbiztonsági Hivatal évkönyvében már a második Gyurcsány-kormány idejétől kezdve megjelenik az a jelzés, hogy Magyarországon gazdasági, energetikai és politikai érdekek ütközőzónájaként aktivizálták magukat bizonyos ellenérdekelt titkosszolgálatok. Ezek pedig nemcsak a hatóságok, a politikusok, a nagyvállalatok megkörnyékezésével, hanem egyes civil szervezetek és a média révén is megpróbálnak hatást gyakorolni, információkat szerezni és közvetíteni az országban.

Nem állíthatjuk, hogy ezek a kapcsolatok éppen a HRF-en keresztül épülhettek ki hazánkban, de az tény, hogy a szervezetnek vannak olyan magyar tagjai és „ismerősei”, akik titkosan kezelik amerikai kötődéseiket. A HRF-nek hivatalosan jelenleg csak egy magyarországi munkatársa ismert, a magyar–amerikai állampolgár Róna Gábor, aki főként a terror elleni harc jogi szakértője. Úgy tudjuk, a Soros-hálózat magyar ágának munkatársai közé tartozik az a Halmai Gábor is, aki a második Gyurcsány-kormány megválasztása idején az Országos Választási Bizottság elnökhelyetteseként tevékenykedett. Bizonyára ezért felejtette ki magyar nyelvű önéletrajzából, hogy 2001-től a Soros Alapítvány vezető beosztású munkatársa, 2004-től pedig elnöke volt.

Aztán persze Magyarországon is jó a kapcsolat a sajtó egy részével. A HRF éves rendezvényére, az úgynevezett emberi jogi csúcstalálkozóra (Human Rights Summit) meghívták például Washingtonba az Átlátszó.hu főszerkesztőjét, aki egyebek közt az „autokrácia és jogállamiság” témakörében kap megszólalási lehetőséget. Ez nem lehet véletlen, hiszen a magát független oknyomozó portálnak nevező Átlátszót 22,9 millió forinttal támogatta a Soros-féle OSI.

Az elmúlt egy évben ugyanakkor a HRF 13 alkalommal jelentetett meg cikkeket Magyarországra vonatkozóan. Augusztusban egy jelentésben egyenesen az amerikai nyomásgyakorlás kiskátéját fogalmazta meg, amelyet a szintén részben Soros-pénzekből fenntartott 444.hu tett közzé. A „Nem vagyunk nácik, de Gyűlöletpártok felemelkedése Görögországban és Magyarországon, és amiért Amerikának ezzel törődnie kellene” című jelentésben ugyan látszólag a Jobbik és az antiszemitizmus erősödése ellen fogalmaznak meg lépéseket, valójában a magyar kormány elleni intézkedéseket is kérnek az amerikai elnöktől. Ilyen javaslat például, hogy Obamának bírálnia kellene Orbán Viktor „illiberális demokrácia” beszéde alapján Magyarországot, és támogatnia kellene az ország kizárását a Demokráciák Közösségének Kormányzótanácsából. Utóbbi közösségben a háttérmunkát korábbi liberális politikusok végzik, a főtitkár Maria Leissner, a svéd Liberális Párt korábbi vezetője, magyar munkatársa pedig Eörsi Mátyás volt SZDSZ-es képviselő, jelenleg a Gyurcsány-párt egyik megmondóembere.

A jelentésben nyíltan titkosszolgálati beavatkozást is javasolnak a magyar belpolitikába. Közlik, hogy az amerikai elnöknek utasítania kellene a CIA nemzeti hírszerzési igazgatóját, hogy vizsgálja ki a Jobbik orosz kapcsolatait. (Nem sokkal ezt követően az Index internetes portálon írás jelenik meg a jobbikos Kovács Béla orosz kapcsolatairól rendkívül részletes információkkal.) A HRF – a kitiltási botrány előtt két hónappal – azt is kéri, hogy az amerikai ügynökségek állítsanak össze anyagokat a magyar politikai és üzleti vezetőket érintő korrupciós ügyekről, illetve támogassák az ezek miatt fellépő aktivistákat és médiumokat.