Direkt intézkedési lehetőséget fogalmaznak meg a washingtoni és berlini döntéshozók részére abban az augusztusi tanulmányban a HRF készítői annak kapcsán, hogy szerintük hazánkban és Görögországban komoly tért nyertek a „szélsőséges gyűlöletpártok”. Washington több olyan lépést is megtett Magyarországgal kapcsolatban, amelyek eredetileg ebben a dokumentumban szerepelnek, például szót ejtenek a Szabadság téri emlékműről is, amelynek kapcsán épp a tanulmány megjelenése hónapjában meg is érkezett Amerikából az első bírálat az Orbán-kormány felé.
De az antiszemitizmus és az idegengyűlölet mellett szorgalmazzák a fellépést a korrupció ellen, ez pedig a kitiltási botrány fő témája lett. A tusnádfürdői beszéd kapcsán szorgalmazták, hogy Washington segítsen hazánknak „visszatalálni a demokráciához”. Javasolták a civilek melletti fellépést az Obama-adminisztrációnak, ez is megtörtént: az amerikai elnök diktatúrákkal egy mondatban emlegette Magyarországot, ahogyan Bill Clinton is, aki még mindig befolyásos tényező a Demokrata Párt hátországában.
Érdekesség, hogy az Index tudomása szerint Hillary Clinton korábbi külügyminiszter beszédírója a tanulmány szerzője, ám az a portál írásából már kimaradt, hogy a HRF egyik legbefolyásosabb szponzora Soros György alapítványa, az Open Society Institute. Az üzletember számos ilyen társaságot támogat, Magyarországon is pénzel számos ellenzéki szervezetet, például Bajnai Gordon alapítványát, vagy a jobboldali kormányok idején különösen kritikus TASZ-t, vagy éppen a Krétakör Alapítványt.
De Soros nemcsak a civilekkel ilyen bőkezű: Obama újraválasztása idején kétszer is adakozott a demokratáknak, egyszer százezer, máskor pedig egymillió dollárt. Így aligha csodálható, hogy Soros lobbitevékenysége elér a legfelsőbb szintekre is, ahol amint látjuk, játszanak is abból. Mindezek fényében nem csoda, hogy hét évvel ezelőtt David Horrowitz és Richard Poe beszédes című könyvet írt a jelenségről: Az árnyék párt – avagy Soros György, Hillary Clinton és a hatvanas évek radikálisai hogyan vették át az uralmat a Demokrata Pártban.
