Goodfriend és a bécsi egyezmény

Amely kimondja, hogy a diplomaták nem avatkozhatnak bele a fogadó állam belügyeibe, és tiszteletben kell tartaniuk annak jogszabályait. Goodfriend mindkét előírást megsérthette.

2014. 11. 17. 6:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Többszörösen megsérthette a diplomáciai kapcsolatokat szabályozó, 1961. április 18-án aláírt (Magyarországon 1965-ben kihirdetett) bécsi egyezményt André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivője – nyilatkozta lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője. A nemzetközi egyezmény 41. cikkének első pontja ugyanis a külföldi hivatalos személyek kapcsán (mint amilyen Goodfriend is) kimondja:

Kiváltságainak és mentességeinek sérelme nélkül kötelessége e kiváltságokban és mentességekben részesülő minden személynek, hogy tiszteletben tartsa a fogadó állam törvényeit és más jogszabályait. Ugyancsak kötelessége, hogy tartózkodjék a fogadó állam belügyeibe való beavatkozástól.

Ismeretes, az ideiglenes ügyvivő interjúk sorát adta az utóbbi hetekben, amelyekben nyíltan beavatkozott Magyarország belügyeibe, ellenzéki kritikákat visszhangozva. – Az is a belügyekbe való beavatkozásnak tekinthető, hogy Goodfriend részt vett egy erőszakba torkolló kormányellenes tüntetésen, amivel kilépett a szerepéből, és immár egyértelműen az ellenzék egyik legfontosabb eszközévé vált – hangsúlyozta az alkotmányjogász.

Nem véletlen, hogy Goodfriend szokatlan magatartását egy vezető orosz tisztségviselő is bírálta. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium sajtóosztályának igazgatóhelyettese október végén azt írta: „Őszintén szólva a diplomácia elmélete és gyakorlata mind ez idáig kategorikusan kizárta azt a helyzetet, hogy egy másik állam hivatalos képviselője nyilvánosan értékelje annak az országnak a politikáját, amelyben akkreditálva van.”

– Ha André Goodfriendnek a kitiltások alapjául szolgáló állítólagos korrupciós ügyekben rendelkezésére állnak bizonyítékok, akkor a feljelentés elmulasztásával szintén megsérthette a bécsi egyezményt, amely a fogadó állam jogszabályainak tiszteletben tartását írja elő – mutatott rá ifjabb Lomnici Zoltán. Emlékeztetett, a CÖF a múlt héten ismeretlen elkövető ellen tett feljelentést ez ügyben. Erre André Goodfriend a múlt héten úgy reagált: „A bécsi egyezmény mindig hasznos olvasmány.”

Több balliberális jogász – Hack Péter volt SZDSZ-es képviselő és Valki László, a Németh Miklós vezette Minisztertanács Tanácsadó Testületének egykori tagja – pedig azt hangoztatta, a diplomata a törvények felett áll, személye szent és sérthetetlen. Ezzel szemben ifjabb Lomnici a Kúria egyik 2012-es jogegységi határozatát idézte, amely kimondja, hogy a nagykövet, külföldi hivatalos személy bűncselekmény tettese, elkövetője lehet, tehát egy vele kapcsolatos ügyben büntetőeljárás lefolytatható, szó sincs semmiféle sérthetetlenségről. Példaként említette, hogy a környező országokban, így Ausztriában és Svájcban közlekedési szabálysértés esetén eljárást folytatnak le a hatóságok diplomaták ellen, Németországban pedig akár őrizetbe is vehető egy diplomata, ha „súlyos jogsértés elkövetésétől kívánják megóvni” a hatóságok. Idesorolható Argentína is, amely nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki iráni diplomatákkal szemben, pedig hozzánk hasonlóan csatlakozott a bécsi egyezményhez 1963-ban.

Arra a kérdésre, lehet-e következménye annak, hogy Goodfriend feltehetően többszörösen megsértette a bécsi egyezményt, a CÖF szóvivője azt válaszolta: a külügyi tárca bármikor dönthet úgy, hogy az ügyvivőt persona non gratának, azaz nemkívánatos személynek nyilvánítja. – Ez esetben a küldő állam a körülményektől függően az illetőt vagy visszahívja, vagy a képviseletnél betöltött tisztségét megszünteti – tette hozzá ifjabb Lomnici.

Eközben André Goodfriend a hét végén ismét olyan interjút adott (ezúttal a 444.hu-nak), amelyben magyar belpolitikai kérdésekbe avatkozott bele. Közölte például, szerinte az a probléma, hogy nem volt verseny Paks bővítésére, így nem lehetett megtudni, ki a legalkalmasabb rá. (Arra nem tért ki, hogy államközi szerződés esetén nem is lehet nemzetközi tendert kiírni.) Az ügyvivő így folytatta belpolitikai bírálatát: „És az átláthatóság ilyen hiánya illeszkedik más témákhoz, a jogállamiságról, a civil szervezetekről, a hatalom központosításáról szóló tárgyalásainkhoz, amit a magyar kormánnyal folytatunk.” Szerinte az a gond, hogy Magyarország „minden energiaigényét egy forrásból elégíti ki, [ ] teljesen az oroszokra van utalva”.

Ezzel szemben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Hír TV szombati P8 című műsorában emlékeztetett: „Annak idején kértük a Nabuccót, amiből semmi nem lett, mert sem az Egyesült Államok, sem Brüsszel nem támogatta.” – Hát akkor bocsánat, de honnan fogunk olajat vagy gázt beszerezni? – tette fel a kérdést a tárcavezető. Varga kiemelte: Magyarország szuverén ország, a gazdasági, gazdaságpolitikai, külgazdasági döntéseit önállóan kell meghoznia, ennyi mozgásterünk kell hogy legyen, „ehhez jogunk van”. A kitiltási ügyről pedig azt mondta: ha az amerikai ügyvivő azt mondaná, hogy például ásványvizet loptak valahol, és ebbe belekeveredett a magyar adóhatóság vezetése, azon nyomban vizsgálatot indítana, és ha kiderül, hogy tényleg így volt, akkor kezdeményezné Vida Ildikó felmentését. – De hát nem ez a helyzet, nem tudjuk megfogni az ügyet, nem tudjuk pontosan, miről van szó. Átküldenek egy fecnit, egy papírt, amin állítások szerepelnek, amit az ellenzéktől már hallottunk – fogalmazott a miniszter. Varga elismerte: utólag akár hibának is tűnhet, hogy csak késve állt a nyilvánosság elé az egyik kitiltott, Vida Ildikó, ám szerinte ez emberileg teljesen érthető, tekintve hogy egy szuperhatalom megvádolta, kitiltotta, és még csak azt sem árulták el, miért. Hozzátette: egyre inkább úgy tűnik, hogy az amerikaiaknak ilyen bizonyítékaik nincsenek is.

Németh Szilárd (Fidesz) szombati közleményében azt írta: mostanra egyértelművé vált, hogy Goodfriend is „Gyurcsány Ferenc kottájából játszik”, és „az a fecni”, amelyet az amerikaiak átadtak a külügyi tárcának, az ellenzék elmúlt években folytatott lejárató tevékenységét, politikai rágalmainak gyűjteményét tartalmazza. Emlékeztetett: Gyurcsány Ferenc a „számukra katasztrofális bukást eredményező” országgyűlési választás éjszakáján bejelentette, mindent megtesz Orbán Viktor és kormánya megbuktatásáért. A politikus valószínűsítette, hogy az ellenzéki politikus „külföldi segítséggel dolgozik”, mert hetek óta nem vesz részt a parlamenti munkában.

Gréczy Zsolt, a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalíció szóvivője úgy reagált: pártjuk valóban az Orbán-rendszer bukását akarja, s ezzel a Fidesz „felfedezte a csövön a lyukat és a kanálban a mélyedést”. Szerinte ugyancsak Orbán bukását akarják azok a tömegek is, amelyek részt vesznek a tüntetéseken.

Schiffer András, az LMP társelnöke azt követelte Orbántól, „álljon elő a farbával”, és mondja el, mit tud a beutazási ügyről. Az ellenzéki politikus közölte: közérdekű adatkéréssel fordul a kormányfőhöz, és arra kíváncsi, az elmúlt négy évben az Egyesült Államok szervei milyen korrupcióra utaló esetek kapcsán adtak át információt.

A Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete méltánytalannak nevezte, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egész testületét korruptnak állítják be, dolgozóikat zaklatják az adóhivatal vezetője ellen tüntetők és egyes politikusok.

Ma várhatóan újabb tüntetést tartanak interneten szerveződő „civilek” a kormány ellen. A „közfelháborodás napja” nevezetű rendezvényt már múlt vasárnap kilátásba helyezte Vágó Gábor volt LMP-s képviselő, ha a NAV vezetői nem mondanak le.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.