Goodfriend és a bécsi egyezmény

Amely kimondja, hogy a diplomaták nem avatkozhatnak bele a fogadó állam belügyeibe, és tiszteletben kell tartaniuk annak jogszabályait. Goodfriend mindkét előírást megsérthette.

Többszörösen megsérthette a diplomáciai kapcsolatokat szabályozó, 1961. április 18-án aláírt (Magyarországon 1965-ben kihirdetett) bécsi egyezményt André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivője – nyilatkozta lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője. A nemzetközi egyezmény 41. cikkének első pontja ugyanis a külföldi hivatalos személyek kapcsán (mint amilyen Goodfriend is) kimondja:

Kiváltságainak és mentességeinek sérelme nélkül kötelessége e kiváltságokban és mentességekben részesülő minden személynek, hogy tiszteletben tartsa a fogadó állam törvényeit és más jogszabályait. Ugyancsak kötelessége, hogy tartózkodjék a fogadó állam belügyeibe való beavatkozástól.

Ismeretes, az ideiglenes ügyvivő interjúk sorát adta az utóbbi hetekben, amelyekben nyíltan beavatkozott Magyarország belügyeibe, ellenzéki kritikákat visszhangozva. – Az is a belügyekbe való beavatkozásnak tekinthető, hogy Goodfriend részt vett egy erőszakba torkolló kormányellenes tüntetésen, amivel kilépett a szerepéből, és immár egyértelműen az ellenzék egyik legfontosabb eszközévé vált – hangsúlyozta az alkotmányjogász.

Nem véletlen, hogy Goodfriend szokatlan magatartását egy vezető orosz tisztségviselő is bírálta. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium sajtóosztályának igazgatóhelyettese október végén azt írta: „Őszintén szólva a diplomácia elmélete és gyakorlata mind ez idáig kategorikusan kizárta azt a helyzetet, hogy egy másik állam hivatalos képviselője nyilvánosan értékelje annak az országnak a politikáját, amelyben akkreditálva van.”

– Ha André Goodfriendnek a kitiltások alapjául szolgáló állítólagos korrupciós ügyekben rendelkezésére állnak bizonyítékok, akkor a feljelentés elmulasztásával szintén megsérthette a bécsi egyezményt, amely a fogadó állam jogszabályainak tiszteletben tartását írja elő – mutatott rá ifjabb Lomnici Zoltán. Emlékeztetett, a CÖF a múlt héten ismeretlen elkövető ellen tett feljelentést ez ügyben. Erre André Goodfriend a múlt héten úgy reagált: „A bécsi egyezmény mindig hasznos olvasmány.”

Több balliberális jogász – Hack Péter volt SZDSZ-es képviselő és Valki László, a Németh Miklós vezette Minisztertanács Tanácsadó Testületének egykori tagja – pedig azt hangoztatta, a diplomata a törvények felett áll, személye szent és sérthetetlen. Ezzel szemben ifjabb Lomnici a Kúria egyik 2012-es jogegységi határozatát idézte, amely kimondja, hogy a nagykövet, külföldi hivatalos személy bűncselekmény tettese, elkövetője lehet, tehát egy vele kapcsolatos ügyben büntetőeljárás lefolytatható, szó sincs semmiféle sérthetetlenségről. Példaként említette, hogy a környező országokban, így Ausztriában és Svájcban közlekedési szabálysértés esetén eljárást folytatnak le a hatóságok diplomaták ellen, Németországban pedig akár őrizetbe is vehető egy diplomata, ha „súlyos jogsértés elkövetésétől kívánják megóvni” a hatóságok. Idesorolható Argentína is, amely nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki iráni diplomatákkal szemben, pedig hozzánk hasonlóan csatlakozott a bécsi egyezményhez 1963-ban.

Arra a kérdésre, lehet-e következménye annak, hogy Goodfriend feltehetően többszörösen megsértette a bécsi egyezményt, a CÖF szóvivője azt válaszolta: a külügyi tárca bármikor dönthet úgy, hogy az ügyvivőt persona non gratának, azaz nemkívánatos személynek nyilvánítja. – Ez esetben a küldő állam a körülményektől függően az illetőt vagy visszahívja, vagy a képviseletnél betöltött tisztségét megszünteti – tette hozzá ifjabb Lomnici.

Eközben André Goodfriend a hét végén ismét olyan interjút adott (ezúttal a 444.hu-nak), amelyben magyar belpolitikai kérdésekbe avatkozott bele. Közölte például, szerinte az a probléma, hogy nem volt verseny Paks bővítésére, így nem lehetett megtudni, ki a legalkalmasabb rá. (Arra nem tért ki, hogy államközi szerződés esetén nem is lehet nemzetközi tendert kiírni.) Az ügyvivő így folytatta belpolitikai bírálatát: „És az átláthatóság ilyen hiánya illeszkedik más témákhoz, a jogállamiságról, a civil szervezetekről, a hatalom központosításáról szóló tárgyalásainkhoz, amit a magyar kormánnyal folytatunk.” Szerinte az a gond, hogy Magyarország „minden energiaigényét egy forrásból elégíti ki, [ ] teljesen az oroszokra van utalva”.

Ezzel szemben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Hír TV szombati P8 című műsorában emlékeztetett: „Annak idején kértük a Nabuccót, amiből semmi nem lett, mert sem az Egyesült Államok, sem Brüsszel nem támogatta.” – Hát akkor bocsánat, de honnan fogunk olajat vagy gázt beszerezni? – tette fel a kérdést a tárcavezető. Varga kiemelte: Magyarország szuverén ország, a gazdasági, gazdaságpolitikai, külgazdasági döntéseit önállóan kell meghoznia, ennyi mozgásterünk kell hogy legyen, „ehhez jogunk van”. A kitiltási ügyről pedig azt mondta: ha az amerikai ügyvivő azt mondaná, hogy például ásványvizet loptak valahol, és ebbe belekeveredett a magyar adóhatóság vezetése, azon nyomban vizsgálatot indítana, és ha kiderül, hogy tényleg így volt, akkor kezdeményezné Vida Ildikó felmentését. – De hát nem ez a helyzet, nem tudjuk megfogni az ügyet, nem tudjuk pontosan, miről van szó. Átküldenek egy fecnit, egy papírt, amin állítások szerepelnek, amit az ellenzéktől már hallottunk – fogalmazott a miniszter. Varga elismerte: utólag akár hibának is tűnhet, hogy csak késve állt a nyilvánosság elé az egyik kitiltott, Vida Ildikó, ám szerinte ez emberileg teljesen érthető, tekintve hogy egy szuperhatalom megvádolta, kitiltotta, és még csak azt sem árulták el, miért. Hozzátette: egyre inkább úgy tűnik, hogy az amerikaiaknak ilyen bizonyítékaik nincsenek is.

Németh Szilárd (Fidesz) szombati közleményében azt írta: mostanra egyértelművé vált, hogy Goodfriend is „Gyurcsány Ferenc kottájából játszik”, és „az a fecni”, amelyet az amerikaiak átadtak a külügyi tárcának, az ellenzék elmúlt években folytatott lejárató tevékenységét, politikai rágalmainak gyűjteményét tartalmazza. Emlékeztetett: Gyurcsány Ferenc a „számukra katasztrofális bukást eredményező” országgyűlési választás éjszakáján bejelentette, mindent megtesz Orbán Viktor és kormánya megbuktatásáért. A politikus valószínűsítette, hogy az ellenzéki politikus „külföldi segítséggel dolgozik”, mert hetek óta nem vesz részt a parlamenti munkában.

Gréczy Zsolt, a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalíció szóvivője úgy reagált: pártjuk valóban az Orbán-rendszer bukását akarja, s ezzel a Fidesz „felfedezte a csövön a lyukat és a kanálban a mélyedést”. Szerinte ugyancsak Orbán bukását akarják azok a tömegek is, amelyek részt vesznek a tüntetéseken.

Schiffer András, az LMP társelnöke azt követelte Orbántól, „álljon elő a farbával”, és mondja el, mit tud a beutazási ügyről. Az ellenzéki politikus közölte: közérdekű adatkéréssel fordul a kormányfőhöz, és arra kíváncsi, az elmúlt négy évben az Egyesült Államok szervei milyen korrupcióra utaló esetek kapcsán adtak át információt.

A Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete méltánytalannak nevezte, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egész testületét korruptnak állítják be, dolgozóikat zaklatják az adóhivatal vezetője ellen tüntetők és egyes politikusok.

Ma várhatóan újabb tüntetést tartanak interneten szerveződő „civilek” a kormány ellen. A „közfelháborodás napja” nevezetű rendezvényt már múlt vasárnap kilátásba helyezte Vágó Gábor volt LMP-s képviselő, ha a NAV vezetői nem mondanak le.