A törvényjavaslatot még szeptember végén beterjesztő Csöbör Katalin (Fidesz) azzal indokolta a végrehajtási törvény ilyen kiegészítését, hogy ezzel kikerülhető a devizahiteles-törvényben megfogalmazott végrehajtási, illetve kilakoltatási moratórium ezekben a speciális esetekben, amikor az önkormányzat, illetve állami cég indítana végrehajtást. A javaslat alkotmányos indoka az, hogy a jogalkotó minden eszközzel segítse a munkahelyek létesítését – állt az indoklásban.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára – a törvényjavaslat tárgyalásakor – októberben elmondta, hogy az új szabály célja: a településeken az önkormányzatok bérlakások biztosításával tudják segíteni a munkahelyek, vállalkozások létesítését.
A mostani módosítás szorosan kapcsolódik az első devizahiteles-törvényhez, amely a devizahiteles-ügyekben a végrehajtás szüneteltetését rendelte el. Ez alapján folytak – folynak – a bankok által indított perek, amelyekben a szerződési feltételeik tisztességtelenségének törvényi vélelmét kívánják megdönteni.
Azokban az esetekben, amikor a lakást már a devizahiteles-törvény hatályba lépése – július 26. – előtt értékesítették, a kiürítés (kilakoltatás) elmarad a törvény szerint.
A devizahiteles-törvény elfogadásával egy időben, idén nyáron módosította az Országgyűlés a végrehajtási törvényt is. Ez viszont úgy szólt, hogy a kilakoltatási moratórium nem alkalmazható akkor, ha a lakást – még a moratórium elrendelése előtt – a helyi önkormányzat, illetve az önkormányzat vagy az állam kizárólagos tulajdonában lévő cég vásárolta meg az árverésen.
A módosítás további megkötéseket is tartalmazott, így a vásárló önkormányzatnak, illetve köztulajdonú cégnek vállalnia kellett, hogy – a lakás birtokbavételétől számítva – 2 éven belül felújítja azt, továbbá pályázatot ír ki a lakás bérbeadására, a településen munkát vállalók számára. Ennek analógiájára módosult ismét a végrehajtási törvény.
