A balliberális érához köthető másik figyelemre méltó korrupciógyanús botrány szálai Moszkvába vezetnek, ahol a hatóságok szerint hazánk kereskedelmi kirendeltségét áron alul játszották át az egyik orosz oligarcha offshore cégének. A magyar állam 23 millió dollárt kapott az épületért, melyet a vevő nem sokkal később 100 millió dolláros haszonnal értékesített. Többéves vizsgálódás után 2013. május 7-én a főügyészség Székely Árpád volt nagykövetet különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással vádolta meg. Bíróság elé állt Tátrai Miklós és Császy Zsolt, s a vagyonkezelő két volt vezető beosztású, s egy beosztott munkatársa is. A tárgyalás idén kezdődött. Fekszi a szembesítésen tagadta Székely azon állítását, hogy tudott volna a szerződés aláírásáról.
Másodfokú döntésre vár a kémügy feltárása. Mint ismeretes, Galambos Lajost, az egykori NBH főigazgatóját és Szilvásy György volt titokminisztert a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa tavaly júliusban első fokon két év tíz hónap börtönbüntetésre ítélte kémkedésért és felbujtóként elkövetett kémkedésért. Galambos utódját, Laborc Sándort hivatalos személy által elkövetett bűnpártolásért egy év – két esztendőre felfüggesztett – börtönbüntetéssel sújtották, míg P. Lászlót, az orosz hátterű biztonságtechnikai cég, a Zömök Kft. tulajdonosát felmentették az államellenes bűncselekmények vádja alól. A KNYF Galambos, Szilvásy és Laborc esetében az ítélet súlyosbításáért, P. Lászlónál pedig megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezéséért fellebbezett. A 2041-ig titkosított ügy lényege: a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetői a Zömök Kft.-t bízták meg az NBH átvilágításával. A poligráfos munkát egy orosz ajkú szakembergárda végezte, így a Zömökön keresztül egy külföldi hatalomhoz kerülhettek a magyar szolgálatok – zsarolásra alkalmas – adatai.
