Nagy horderejű ügyek: döcög az elszámoltatás

Még mindig várat magára a sukorói, a moszkvai ingatlan- és a kémügy lezárása. Márciusig nyomoznak Simon milliói után.

Számos helyi érdekeltségű ügyben vezetett eredményre a korrupció és más, politikai természetű visszaélések, botrányok ellen a 2010-es kormányváltás után meghirdetett elszámoltatás. Ám az olyan nagy port felverő történetek, mint a sukorói telekcsere, a moszkvai ingatlaneladás vagy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) háza táján észlelt bűncselekmények, máig lezáratlanok. Időközben újabb gyanús esetek is napvilágra kerültek: például Simon Gábor ügye. Gyurcsány Ferenc elhíresült szavai pedig, miszerint az MSZP-elnöksége idején „sok helyről vándorolt oda [a párthoz] a pénz, Európából nem nagyon Ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk” – azt feltételezik, hogy jó néhány csontváz lehet még a balliberális körök szekrényeiben.

Másfelől magyarázattal is szolgálhatnának arra, hogy a korrupcióra oly érzékeny Egyesült Államok az elmúlt években miért igyekezett többször nyomást gyakorolni a magyar kormányra és igazságszolgáltatásra, például Gyurcsány érdekében. Emlékezetes, Budai Gyula, aki 2010 és 2012 között elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos volt, a közelmúltban arról beszélt: az amerikai követség tisztviselői többször jelezték aggályukat a sukorói vizsgálat miatt. De Eleni Tsakopoulos Kounalakis korábbi amerikai nagykövet a Legfelsőbb Bíróság elnökével és a Magyar Bírói Egyesület első emberével is megbeszéléseket folytatott a magyar igazságszolgáltatás munkájáról.

Emlékezetes, a magyar állam 2008 júliusában cserélte el sukorói földterületét a Joav Blum izraeli– amerikai befektető tulajdonában álló két ingatlanra. Blummal és partnereivel találkozott Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő és Bajnai Gordon fejlesztési miniszter az Országházban, ahol néhány amerikai–izraeli befektető előállt a King’s City nevű vigalmi negyed ötletével. Gyurcsány ezt támogatta, s megbízta Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. akkori vezérigazgatóját, készíttesse el a csereingatlanok értékbecslését. A kormány részéről Bajnait jelölték ki kapcsolattartónak. Az ügy a bíróságokon kötött ki, amelyek semmisnek mondták ki a csereszerződést. A háttérben meghúzódó korrupciót a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vizsgálta, amely Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, a cég volt jogi és értékesítési igazgatóját különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolta meg 2012-ben. A vádhatóság szerint az államot 1,3 milliárdos kár érte volna, ha nem semmisítik meg a szerződést. Gyurcsányt 2011-ben hivatali visszaéléssel gyanúsították meg, ám végül bizonyítottság hiányában megszüntették ellene a büntetőeljárást. Az évek óta húzódó ügyben még nem született döntés.

A balliberális érához köthető másik figyelemre méltó korrupciógyanús botrány szálai Moszkvába vezetnek, ahol a hatóságok szerint hazánk kereskedelmi kirendeltségét áron alul játszották át az egyik orosz oligarcha offshore cégének. A magyar állam 23 millió dollárt kapott az épületért, melyet a vevő nem sokkal később 100 millió dolláros haszonnal értékesített. Többéves vizsgálódás után 2013. május 7-én a főügyészség Székely Árpád volt nagykövetet különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással vádolta meg. Bíróság elé állt Tátrai Miklós és Császy Zsolt, s a vagyonkezelő két volt vezető beosztású, s egy beosztott munkatársa is. A tárgyalás idén kezdődött. Fekszi a szembesítésen tagadta Székely azon állítását, hogy tudott volna a szerződés aláírásáról.

Másodfokú döntésre vár a kémügy feltárása. Mint ismeretes, Galambos Lajost, az egykori NBH főigazgatóját és Szilvásy György volt titokminisztert a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa tavaly júliusban első fokon két év tíz hónap börtönbüntetésre ítélte kémkedésért és felbujtóként elkövetett kémkedésért. Galambos utódját, Laborc Sándort hivatalos személy által elkövetett bűnpártolásért egy év – két esztendőre felfüggesztett – börtönbüntetéssel sújtották, míg P. Lászlót, az orosz hátterű biztonságtechnikai cég, a Zömök Kft. tulajdonosát felmentették az államellenes bűncselekmények vádja alól. A KNYF Galambos, Szilvásy és Laborc esetében az ítélet súlyosbításáért, P. Lászlónál pedig megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezéséért fellebbezett. A 2041-ig titkosított ügy lényege: a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetői a Zömök Kft.-t bízták meg az NBH átvilágításával. A poligráfos munkát egy orosz ajkú szakembergárda végezte, így a Zömökön keresztül egy külföldi hatalomhoz kerülhettek a magyar szolgálatok – zsarolásra alkalmas – adatai.

Az egyik friss ügy Simon Gáboré. A szocialista politikusról február elején derült ki, egy bécsi számlán több száz millió forintot tart, amelyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban. Később nyilvánosságra került, bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitott számlát, melyen szintén milliók vannak. A KNYF csaknem 100 milliós költségvetési csalással és ötrendbeli hamismagánokirat-felhasználás vétségével gyanúsítja az MSZP volt elnökhelyettesét, akit március 12-én helyeztek előzetes letartóztatásba, majd házi őrizetbe. Simon a közelmúltban százmilliónál több adóhátralékot fizetett be a külföldi számlákon rejtegetett vagyona után, amit vizsgálnak. A nyomozást legutóbb március 14-ig hosszabbították meg.

A Simon-ügyben az ősz folyamán feltűnt egy felvidéki szál is. Egy áfacsalási ügy felvidéki kulcsfigurájának, Dömény Zoltánnak a naplójából ugyanis kiderült: a közreműködésével elcsalt 18 milliárd forintnyi forgalmi adó egy része az MSZP pártkasszájában landolt. A férfi naplójában nem nevezte meg az érintetteket, de felesége a Hír TV-nek megerősítette, az elcsalt pénzek „politikai körökben is” mozogtak. (Dömény és társai kapcsolatban álltak Simon Gábor bizalmasával, a márciusban öngyilkosságot elkövető Welsz Tamással.) Az ügy lényege, 2009 és 2012 között sok ezer tonna gabonát utaztattak papíron egy több gazdasági társaságból álló szlovák–magyar–cseh cégláncolaton keresztül. A hálózat egyik legnagyobb vásárlója az amerikai tulajdonban álló, budapesti székhelyű Bunge Zrt. volt. Korrupcióra való hivatkozással e cég jelzése miatt is indította el Amerika hazánk ellen a kitiltási akciót.