Nagy horderejű ügyek: döcög az elszámoltatás

Még mindig várat magára a sukorói, a moszkvai ingatlan- és a kémügy lezárása. Márciusig nyomoznak Simon milliói után.

A balliberális érához köthető másik figyelemre méltó korrupciógyanús botrány szálai Moszkvába vezetnek, ahol a hatóságok szerint hazánk kereskedelmi kirendeltségét áron alul játszották át az egyik orosz oligarcha offshore cégének. A magyar állam 23 millió dollárt kapott az épületért, melyet a vevő nem sokkal később 100 millió dolláros haszonnal értékesített. Többéves vizsgálódás után 2013. május 7-én a főügyészség Székely Árpád volt nagykövetet különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással vádolta meg. Bíróság elé állt Tátrai Miklós és Császy Zsolt, s a vagyonkezelő két volt vezető beosztású, s egy beosztott munkatársa is. A tárgyalás idén kezdődött. Fekszi a szembesítésen tagadta Székely azon állítását, hogy tudott volna a szerződés aláírásáról.

Másodfokú döntésre vár a kémügy feltárása. Mint ismeretes, Galambos Lajost, az egykori NBH főigazgatóját és Szilvásy György volt titokminisztert a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa tavaly júliusban első fokon két év tíz hónap börtönbüntetésre ítélte kémkedésért és felbujtóként elkövetett kémkedésért. Galambos utódját, Laborc Sándort hivatalos személy által elkövetett bűnpártolásért egy év – két esztendőre felfüggesztett – börtönbüntetéssel sújtották, míg P. Lászlót, az orosz hátterű biztonságtechnikai cég, a Zömök Kft. tulajdonosát felmentették az államellenes bűncselekmények vádja alól. A KNYF Galambos, Szilvásy és Laborc esetében az ítélet súlyosbításáért, P. Lászlónál pedig megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezéséért fellebbezett. A 2041-ig titkosított ügy lényege: a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetői a Zömök Kft.-t bízták meg az NBH átvilágításával. A poligráfos munkát egy orosz ajkú szakembergárda végezte, így a Zömökön keresztül egy külföldi hatalomhoz kerülhettek a magyar szolgálatok – zsarolásra alkalmas – adatai.

Az egyik friss ügy Simon Gáboré. A szocialista politikusról február elején derült ki, egy bécsi számlán több száz millió forintot tart, amelyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban. Később nyilvánosságra került, bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitott számlát, melyen szintén milliók vannak. A KNYF csaknem 100 milliós költségvetési csalással és ötrendbeli hamismagánokirat-felhasználás vétségével gyanúsítja az MSZP volt elnökhelyettesét, akit március 12-én helyeztek előzetes letartóztatásba, majd házi őrizetbe. Simon a közelmúltban százmilliónál több adóhátralékot fizetett be a külföldi számlákon rejtegetett vagyona után, amit vizsgálnak. A nyomozást legutóbb március 14-ig hosszabbították meg.

A Simon-ügyben az ősz folyamán feltűnt egy felvidéki szál is. Egy áfacsalási ügy felvidéki kulcsfigurájának, Dömény Zoltánnak a naplójából ugyanis kiderült: a közreműködésével elcsalt 18 milliárd forintnyi forgalmi adó egy része az MSZP pártkasszájában landolt. A férfi naplójában nem nevezte meg az érintetteket, de felesége a Hír TV-nek megerősítette, az elcsalt pénzek „politikai körökben is” mozogtak. (Dömény és társai kapcsolatban álltak Simon Gábor bizalmasával, a márciusban öngyilkosságot elkövető Welsz Tamással.) Az ügy lényege, 2009 és 2012 között sok ezer tonna gabonát utaztattak papíron egy több gazdasági társaságból álló szlovák–magyar–cseh cégláncolaton keresztül. A hálózat egyik legnagyobb vásárlója az amerikai tulajdonban álló, budapesti székhelyű Bunge Zrt. volt. Korrupcióra való hivatkozással e cég jelzése miatt is indította el Amerika hazánk ellen a kitiltási akciót.