Megerősítette a milliárdos áfacsalási ügy kulcsemberének, Dömény Zoltánnak a felesége, hogy az elcsalt pénzek nemcsak a bűnszervezetet működtető cégeknél mozogtak, „hanem politikai körökben is” – erről az asszony a Hír TV-nek adott interjújában beszélt, amelyet a napokban vetítenek le. A felvidéki vállalkozó felesége elmondta: neki ezt már 2012-ben elmondta a férje, ám konkrét pártnevet nem említett. Ismert, a konkrét pártnév csak Dömény Zoltán naplójából derült ki. Eszerint a 18 milliárd forintnyi elcsalt áfa egy része az MSZP pártkasszájában landolt:
„A 2006–2008-as évben a Belar a. s., a Belagra Hustopece a. s. és az Agropodnik Trnava a. s.-nek nem kifizetett takarmányok ára részben az akkori kormánypárt, az MSZP kasszájában landolt. Cserébe az M. Istvánhoz köthető Balaton Meat Kft. vissza nem térítendő juttatásokat kapott a magyar államtól.” Az említett Balaton Meat Kft. eközben vágóhíd építésére 850 millió forint állami támogatást kapott a Gyurcsány-kormány jóvoltából.
Kulcsfontosságú Dömény naplójának azon része is, amelyben leírja, hogy 2009-ben az akkori kormányzat hozta létre az áfacsalások hálózatát. „Ez a J. L. mutatott nekem feljegyzéseket, hogy még 2009-ben az áfacsalást az akkori kormánypárt építette ki. Akkor döntötték el a legfelsőbb szinteken, hogy a Magyarország és Szlovákia közt elcsalt áfát hogy fogják elosztani. Azt, hogy ki fogja biztosítani kiemelt cégeknek a védelmet az akkori APEH-nél.”
Tehát az akkor Szikora János vezette adóhivatalnál védelmet kaphattak a csalásban érintett cégek. Az említett L. volt az, aki fölajánlotta Döménynek, segít neki, ha gondja lenne az alvilággal. (A felvidéki vállalkozót tavaly májusban elrabolták, összeverték, amiért ki akart szállni az ügyletből.) A napló szerint Dömény „majdnem biztos” volt abban, elrablása hátterében a 2006 és 2008 közötti, M. Istvánnak történt takarmányeladás vagy az áfaügy állhat.
Tavaly szeptemberben L.-től azt is megtudta, van az ügyletnek olyan szereplője, aki több személyi igazolvánnyal is rendelkezik, és különböző ügyletekhez más-más nevet használ. Így például az, akit Dömény M. Sándorként ismert, másoknak H. Attilaként mutatkozott be, s e névre kiállított okirattal igazolta magát. A felvidéki vállalkozó feljegyzései szerint nemcsak szlovák és magyar, de csehországi cégek is részt vettek az áfacsaló láncolatban, és ezeknek is magyar vezetőik voltak.
Ismeretes, Dömény Zoltánról a Privát Kopó portál szeptemberben megírta, többször találkozott Szlovákiában és Magyarországon Welsz Tamással, aki bizalmas kapcsolatot ápolt az MSZP korábbi elnökhelyettesével, Simon Gáborral. A nyomozó hatóság szerint bissau-guineai útlevelet is szerzett Simonnak. Sőt, a házában széfje volt, amelyből a házkutatáskor egy fedősztori is előkerült a volt MSZP-s politikus bécsi bankszámlán titokban parkoltatott 240 millió forintnyi devizájához. Welsz márciusban öngyilkos lett azután, hogy bizonyítékokat adott át a hatóságnak. Az adóhatóság vizsgálja a magyar–szlovák áfacsalási ügyet, miután a Fővárosi Főügyészség elküldte a NAV-nak a Welsz-ügyhöz kapcsolódó iratokat – hangzott el tegnap a Hír TV-ben. Dömény üzlettársa volt B. Gyula is, aki furcsa körülmények között halt meg márciusban, három nappal azután, hogy a szlovák rendőrség őrizetbe vette egy áfacsalási ügyben.
Az ügy lényege, 2009 és 2012 között sok ezer tonna gabonát utaztattak papíron egy több gazdasági társaságból álló szlovák–magyar–cseh cégláncolaton keresztül, s nem fizettek áfát. Ezzel mintegy 18 milliárdos kárt okozhattak az érintett országok költségvetésének. A cégláncolat egyik legnagyobb vásárlója az amerikai tulajdonban álló, budapesti székhelyű Bunge Zrt. volt. E cég jelzéseire hivatkozva is tiltottak ki hat magyar állampolgárt, köztük Vida Ildikót, az adóhatóság jelenlegi elnökét az Egyesült Államokból. Dömény a napokban részletes vallomást tett az adóhatóságnak.
