Vallott az áfacsalás kulcsembere

MSZP-s pártkasszába vándorló gabonapénzek?

Részletes vallomásban tárta fel egy sok milliárd forintos áfacsalási ügy részleteit egy felvidéki magyar vállalkozó, aki maga is része volt a csaló cégláncolatnak, majd hónapokig bujkált a bűnszervezet elől – értesült a távirati iroda a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV). A hivatal tegnapi közleménye szerint az áfacsalás-sorozat irányítói – köztük a most vallomást tett nagymegyeri vállalkozó, D. Zoltán – 2009 és 2012 között sok ezer tonna gabonát utaztattak egy több gazdasági társaságból álló szlovák–magyar cégláncolaton keresztül, s ezzel milliárdokkal károsították meg a szlovák és a magyar költségvetést.

Lapunk már áprilisban beszámolt arról, hogy az Index cikke szerint Welsz Tamás két szlovákiai vállalkozóval együtt érintett lehetett Magyarországról irányított áfacsalási ügyekben is. A portál szerint a két férfi a Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes bizalmi embereként ismert Welsz szlovákiai kapcsolata volt, és 2012-ben legalább háromszor találkoztak egy dunaszerdahelyi borozóban. Egyikük, Dömény Zoltán, a szlovákiai székhelyű Feed Trade cég tulajdonosa február 5-én – egy nappal az után, hogy a Magyar Nemzet beszámolt Simon Ausztriában parkoltatott 240 millió forint értékű vagyonáról – rejtélyes körülmények között eltűnt. A férfi három nappal később a szlovákiai Izsán bukkant fel, és egy szemtanú szerint azt mondta, a Dunába ugrik. Holttestét azonban nem találták meg, és a nyomozók azzal is számolnak, hogy Dömény az öngyilkosság látszatát keltve szívódott fel. A másik vállalkozót, a cukorbizniszben érdekelt B. Gyulát március 17-én fogta el a szlovák rendőrség egy 1,6 millió eurós áfacsalási ügy nyomozásakor, majd a vizsgálati fogságba helyezett gyanúsított néhány nappal később elhunyt.

Az ügyről részletesebben itt olvashat.

D. Zoltánról, vagyis Dömény Zoltánról a Privát Kopó internetes híroldal már szeptemberben megírta, hogy többször találkozott Szlovákiában és Magyarországon is Welsz Tamással. Azzal a Welsszel, aki bizalmas kapcsolatot ápolt az MSZP korábbi elnökhelyettesével, Simon Gáborral, és aki a nyomozó hatóság gyanúja szerint még bissau-guineai útlevelet is szerzett a bukott szocialista politikusnak. Sőt, a házában Simonnak külön széfje volt, amelyből a házkutatáskor még egy fedősztori is előkerült a volt MSZP-s politikus bécsi bankszámlán titokban parkoltatott 240 millió forintnyi devizájához. Az Index áprilisi közlése szerint Dömény üzleteihez Welsz biztosította a politikai hátteret.

Mint köztudott, Welsz márciusban öngyilkos lett azt követően, hogy bizonyítékokat adott át a nyomozó hatóságnak. Dömény üzlettársa volt Bankó Gyula is, aki furcsa körülmények között vesztette életét idén márciusban – három nappal azután, hogy a szlovák rendőrség őrizetbe vette egy 1,6 millió eurós áfacsalási ügy kapcsán.

A Privát Kopó szeptemberben (tehát még az amerikai kitiltási ügy előtt) azt is megírta, hogy az áfacsaló cégláncolat egyik legnagyobb vásárlója az amerikai tulajdonban álló, budapesti székhelyű Bunge Zrt. volt. A hírportál akkor még arra gyanakodott, hogy Dömény – aki február óta nem adott magáról életjelet – szintén elhunyt. (A kitiltási ügy mögött főként az áfacsalások elleni fellépés elmaradása áll az amerikaiak állítása szerint.)

A NAV tájékoztatása szerint Dömény Zoltán idén határozta el, hogy kilép az áfacsaló körből, ám a bűnszervezet vezetőitől való félelmében februárban eltűnt, és hátrahagyott naplójában beszámolt az ügy részleteiről. A két nyelven, kézzel írt füzetre a felesége talált rá, és eljuttatta a hatóságoknak. Ez alapján a NAV pénzügyi nyomozói büntetőeljárást indítottak különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával. Egészen novemberig nem lehetett tudni, hogy a vállalkozó életben van-e, de a napokban jelentkezett a NAV pénzügyi nyomozóinál, és részletes vallomást tett, további érdemi információkkal kiegészítve a naplóban leírtakat.

A PestiSrácok internetes oldal november 5-én közölt részleteket Dömény jegyzeteiből. E szerint az MSZP pártkasszájában landolt a 2010 előtti, 18 milliárd forintra taksált áfacsalás-sorozat „jövedelmének” egy része. A vállalkozó azt írta: „A 2006–2008-as évben a Belar a. s., a Belagra Hustopece a. s. és az Agropodnik Trnava a. s.-nek nem kifizetett takarmányok ára részben az akkori kormánypárt, az MSZP kasszájában landolt. Cserébe a Molnár Istvánhoz köthető Balaton Meat Kft. vissza nem térítendő juttatásokat kapott a magyar államtól”. (A Balaton Meat Kft. vágóhíd építésére 850 millió forint állami támogatást kapott a Gyurcsány-kormány jóvoltából – a szerk.).

Azt, hogy miként is működött az áfacsaló bűnszervezet, a szeptemberi Privát Kopó-cikk tárta fel. A portál szerint Dömény a 38 oldalas naplójában három magyarországi és öt szlovákiai (de magyar állampolgárok által vezetett) cégről közölt adatokat, amikkel a vállalkozása kapcsolatban volt, és leírta a pontos számlázási sorrendet is. Az első lépcső az volt, hogy a magyarországi termelő eladta a gabonát Szlovákiába, a Roseto s. r. o.-nak. Mivel külföldre ment az áru, ezért az értékesítés áfamentes volt. Ez a cég továbbadta a már áfával terhelt árut Dömény vállalkozásának, a Feed Trade s. r. o.-nak, ám nem vallotta be az áfát a szlovák adóhatóságnak. Ezután Dömény cége szintén áfásan továbbértékesítette az árut a pozsonyi székhelyű Merkanta International s. r. o.-nak, amely viszont a gabonát már áfamentesen értékesítette Magyarországra, a DJ-Impex Kft.-nek. Ez a cég ismét áfával terhelten adta tovább a terméket a Zs-Agro Kft.-nek, ám az adót nem vallotta be és nem fizette be a NAV-nak. Végül a Zs-Agro értékesítette a gabonát magyarországi feldolgozó cégeknek. E szisztémával 2009-től 2012 júliusáig (tehát a fordított áfa bevezetéséig) mintegy 400 ezer tonna napraforgó- és repcemagot futtattak át egy több gazdasági társaságból álló szlovák–magyar cégláncolaton.

Dömény Zoltán először 2012 augusztusában próbált meg kiszállni a csalásból, ám ezt a bűnszervezet irányítói nem nézték jó szemmel. Ezért a vállalkozó elkezdett információkat, bizonyítékokat gyűjteni a szövevényes bűnügy többi résztvevőjéről. Döményt tavaly ősszel elrabolták, összeverték, és csak napokkal később, egy magyarországi erdőben engedték szabadon. A nagymegyeri vállalkozó arról is írt, hogyan működhetett évekig háborítatlanul a 18 milliárd forintnyi áfát elcsaló hálózat. Azt állította, szlovák és magyar politikusok, bűnözők biztosítottak védelmet a két ország adóhivatalainál az ügyletek zökkenőmentes lebonyolításához.

Ehhez kapcsolódhat az a korábban a Népszabadságban megjelent információ, amely szerint Welsz Tamást (aki tehát többször is találkozott az áfacsaló hálózatban részt vevő Döménnyel) 2006-ban, a Gyurcsány-kormány idején „dolgozta fel” először a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), mivel túlságosan nagy lábon élt, és túlságosan jóban volt az adóhatóság egyik akkori magas beosztású munkatársával. A titkosszolgálat akkori vizsgálata szerint Welsz és az említett adóhatósági munkatárs adóelkerülésekhez és vagyonosodási vizsgálatok sikeres átvészeléséhez nyújtott segítséget. Welsz ellen akkor nem, csak két évvel később, 2008-ban indult vagyonosodási vizsgálat, miután a Külügyminisztérium „feljelentette” a magát bissau-guineai diplomatának kiadó férfit, aki 30–50 ezer euróért afrikai útleveleket és állampolgárságot árult. Az adóhatóság vizsgálata több mint kétmilliárd forintnyi illegális jövedelmet tárt fel, ami akár 14-16 milliárdos illegális jövedelemre is utalhat. Végül kétmilliárd forint befizetésére kötelezték Welszt, ám egy volt titkosszolgálati vezető valakinek odaszólt az adóhatóságnál, ahol „hirtelen rájöttek, hogy adminisztrációs hibát követtek el”, és egymilliárd forinttal csökkentették a bírságot.

Ismeretes, a Welsz Tamással bizalmas viszonyban állt Simon Gábor 2008 óta több mint félmilliárd forintnak megfelelő pénzt halmozott fel külföldi és hazai számlákon, ám ezek után nem adózott, ezért a hatóság a többi között adócsalással gyanúsítja. A jelenleg házi őrizetben lévő volt szocialista politikus a napokban visszafizette 128 millió forintnyi adóhátralékát. Hogy milyen forrásból, azt egyelőre nem lehet tudni. Ugyanakkor a napokban kiderült, a bíróság csak kilenc hónappal a Simon Gábor elleni eljárás megindítása után, novemberben zárolta a volt politikus számláit.

A Simon Gábor ügyében elrendelt vagyonbiztosítási intézkedések menetéről, az ezekkel kapcsolatos bírósági döntésekről és a határozatok időpontjairól is beszámolhat a nemzetbiztonsági bizottság mai ülésén a volt szocialista politikus büntetőügyében eljáró Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) képviselője. Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke lapunkat arról tájékoztatta, az ülésre meghívták a KNYF vezetőjét. Keresztes Imre ismertetheti a Simon-ügyben tett zár alá vételi indítványokat, amelyekről a Pesti Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája döntött. Ismert, Németh Szilárd (Fidesz) bizottsági alelnök azért kezdeményezte a meghallgatást, mert a bíróság csak november 17-én zárolta Simon Gábor bankszámláit. Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője tegnap azt mondta, a zár alá vétel elrendelésekor a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a határidőket betartva járt el, késedelmes intézkedés vagy mulasztás nem történt.