A Fidesz vállalta és megcsinálta – Tizenöt éve tart a béremelési program, uniós élmezőnyben a magyar adat

A minimálbér újabb két számjegyű emelése és a bruttó átlagbér 840 ezer forint közelébe növekedése jelzi, hogy a Fidesz 2010 óta vállalt bérfelzárkóztatási politikáját is teljesíti. A kormány új vállalása a következő ciklusra az egymillió forintos átlagbér elérése. A magyar bérfelzárkóztatás üteme továbbra is az uniós élmezőnyben van.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

Mintegy hétszázezer család jövedelmét  érintette közvetlenül a minimálbért és a garantált bérminimumot érintő legutóbbi intézkedés. Idén január elsejétől a minimálbér tizenegy százalékkal 322 800 forintra, a garantált bérminimum hét százalékkal 373 200 forintra emelkedett, miután hosszú hónapok tárgyalásait követően 2025 decemberében Orbán Viktor miniszterelnök a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel közösen írta alá az erről szóló megállapodást.

Tizenöt éve folyamatos a növekedés

Az egyezség megkötése nem volt egyszerű. Ugyanis 2024-ben hároméves bérmegállapodást kötöttek a munkaadók és a szakszervezetek, ám ez fenntarthatatlanná vált a tervezettől elmaradó gazdasági növekedés és magasabb infláció miatt, a vállalkozások ezért kényelmetlen helyzetbe kerültek. Mindezek ellenére az újratárgyalás kompromisszuma is két számjegyű minimálbér-emelést hozott: 

a minimálbér a korábbi 290 800 forintról, a garantált bérminimum a korábbi 348 800 forintról emelkedett a mostani szintre.

A kiindulópontot is érdemes felidézni: 2010-ben a minimálbér havi 73 500, a garantált bérminimum 89 500 forint volt. Az azóta eltelt tizenöt évben a minimálbér nominálisan több mint négyszeres szintre emelkedett – ez az Eurostat adatai alapján az Európai Unióban az egyik legnagyobb arányú növekedés. A lassuló európai gazdasági környezet ellenére a magyar bérek reálértéken is két számjegyű ütemben nőttek, miközben a foglalkoztatási ráta négy százalékponttal haladja meg az uniós átlagot.

Európa legnagyobb adócsökkentése is segíti a keresetek emelkedését

Orbán Viktor a februári évértékelő beszédében úgy fogalmazott: „Tizenöt éve futtatjuk a béremelési programunkat, a minimálbért négy és félszeresére, az átlagbért négyszeresére emeltük, de tovább megyünk, és el akarjuk érni az egymillió forintos átlagbért.” Ehhez Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a legfrissebb kereseti adatokat ismertetve a minap közölte: az átlagbér 840 ezer forintra emelkedett – igaz, ezt az adatot torzítja az egyszeri fegyverpénz kifizetése.

A nagyobb képet tekintve azonban lényegesebb, hogy az emelkedő számokhoz hozzájárult Európa legnagyobb adócsökkentése is, amelynek eredményeként a nettó átlagkereset januárban 28 százalékkal, 585 ezer forintra nőtt, a nettó mediánkereset pedig 12,5 százalékkal 420 ezer forintra emelkedett, vagyis egyre több pénz marad a családok zsebében.

A kormány tehát újabb célt tűzött ki: a következő ciklus egyik legfontosabb vállalásává tette az egymillió forintos bruttó átlagbér elérését. Ezzel kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium korábban azt közölte, hogy a cél 2028-ra teljesülhet.

Figyelemre méltó, hogy a bérmegállapodáshoz a kormány egy tizenegy pontos adócsökkentési programmal járult hozzá, amelynek következtében kilencvenmilliárd forinttal csökkennek a kis- és középvállalkozások adóterhei. A kkv-k és az egyéni vállalkozók az elmúlt években számos további könnyítésben részesültek, amelyeket a következő írásunkban veszünk sorra.

(Folytatjuk)