A Fővárosi Törvényszék internetes oldalán hétfőn tette közzé, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság március 12-éig meghosszabbította S. Gábor házi őrizetét. A végzés indoklása szerint az ügyészi indítvány megalapozott, a bűncselekmények elkövetésének gyanúja továbbra is fennáll, tényállásuk és minősítésük nem változott. A nyomozás folyamatban van, a tényállás teljes körű felderítéséhez számos további nyomozati cselekményre van szükség. A végzés szerint a bűncselekmények tárgyi súlya és a büntetési tétele is indokolja a kényszerintézkedés fenntartását – olvasható a közleményben.
A bíróság szerint „továbbra is megalapozottan feltehető, hogy S. Gábor gyanúsított eljárási cselekményeken való részvétele szabadlábra bocsátása esetén nem lenne biztosítható. A bíróság szerint a szökés és elrejtőzés veszélye a gyanúsított kedvező személyi körülményei ellenére fennállnak.”
Simon Gáborról tavaly február elején derült ki, hogy több száz millió forintot tart egy bécsi számlán, amelyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban. Később az is nyilvánosságra került, hogy egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitott számlát, amelyen szintén milliók vannak. A gyanú szerint Simon Gábor a hamis útlevéllel történő bankszámlanyitáshoz szükséges iratokat saját kezűleg látta el „Gabriel D” névaláírással. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) csaknem 100 millió forintos költségvetési csalással és ötrendbeli hamismagánokirat-felhasználás vétségével gyanúsítja a volt képviselőt.
Az MSZP volt elnökhelyettesét 2014. március 12-én helyezte előzetes letartóztatásba a bíróság, két hónappal később azonban a házi őrizetét rendelte el. Az ügyészség februárban indított nyomozását 2015. március 14-éig hosszabbították meg, de – mint megjegyezték – ez szükség esetén tovább hosszabbítható. Az ügyben két gyanúsított van.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is többször tárgyalta a Simon-ügyet. December 2-án, a zárt ülésről távozva Nagy Andrea azt mondta: Simon Gábort a mentelmi jogának megszűnését követően, 2014. február 18-án hallgatta ki gyanúsítottként a KNYF. Az ügyészség már akkor elrendelte az úgynevezett ideiglenes zár alá vételt a Simon Gábor osztrák bankszámláján lévő összegre, a gyanúsításban közölt vagyoni hátrány erejéig. Kitért továbbá arra, hogy mivel a zár alá vételt külföldi bankszámlán lévő összegre kellett elrendelni, jogsegélykérelmekre volt szükség. A bíróság minden adat és bizonyíték birtokában szeptember 10-én rendelte el a Simon Gábor bécsi bankszámláján lévő vagyon zár alá vételét, amely november 17-én a másodfokú bíróság döntése értelmében emelkedett jogerőre – fejtette ki az ügyészségi szóvivő.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal összefoglaló jelentést készített a Simon-ügy nemzetbiztonsági vonatkozásairól. Ennek megismerése után a nemzetbiztonsági bizottság december 10-i ülésén a testület fidesz–KDNP-s és jobbikos tagjai megszavazták, hogy ténymegállapító vizsgálat induljon az ügyben.
