Balsai: „Elképesztő aránytalanság” volt a rendőri fellépésben

Balsai István szerint a rendőrség tudatosan tűrte el a túlkapásokat 2006. október 23-án.

Arra az ügyvédi kérdésre, hogy ezek szerint nem volt a jelentés elkészítését segítők között rendészeti szakember, Balsai István azt válaszolta: a maga részéről Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület akkori elnökét annak tekinti. A védelem ugyanakkor azt emelte ki, hogy Juhász Imre polgári joggal foglalkozó jogász.

A tárgyaláson a bíró felidézte: Gönczöl Katalin, aki a 2006. szeptemberi és októberi erőszakos megmozdulások okainak, hátterének, következményeinek feltárására létrehozott vizsgálóbizottságot vezette 2006 és 2007 között, arról beszélt a bíróság előtt kedden, hogy a bizottság megállapítása szerint 2006. október 23-án a felfegyverkezett tömeg létszáma, ellenséges magatartása miatt szükséges volt a rendőri fellépés, de az arányosság tekintetében nem tudtak állást foglalni a rendelkezésre álló információk alapján.

Balsai István ezzel kapcsolatban kifejtette: ő maga „elképesztő aránytalanságot lát” az események után is sok évvel a rendőri fellépés tekintetében. Azt mondta, fényképek vannak a birtokában arról, hogy a rendőrök szemmagasságban céloznak az emberekre, ráadásul nem is voltak rendszeresítve az akkor használt gumilövedékek és a rendőrök „rettenetes túlerőben” fékezték meg az embereket.

A bíróság kíváncsi volt arra, hogy a jelentés készítésekor milyen adatokból indultak ki, amikor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök felelősségéről beszéltek. Balsai István kifejtette, hogy nem volt a birtokukban a miniszterelnök tevékenységére vonatkozó konkrét adat, mindössze a kijelentésére hagyatkoztak, mivel ő maga beszélt arról, hogy ott állt a „parancsnoki harcállásponton”.

Majoros Zoltán ezredes, egykori műveleti irányító, a per egyik vádlottja a tárgyaláson arra volt kíváncsi, vizsgálta-e a miniszterelnöki megbízott az oszlatás jogszerűségét. Emlékeztetett arra: a törvény szerint a jogellenes tevékenységet folytató tömeggel szemben lehet tömegoszlatást alkalmazni. Balsai István válaszában úgy fogalmazott, vizsgálták és jogszerűtlennek találták a tömegoszlatást.

A bíróság előtt Balsai István azt mondta, elfogulatlannak érzi magát az ügyben. Az elsőrendű vádlott, Bene László volt országos rendőrfőkapitány védője azt kérte a bíróságtól: ismertesse a jelentés bevezetőjének egy részét, amelyben egyebek mellett az is szerepel, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után „a kormányfő önkritika és visszavonulás helyett a hatalmi arrogancia és ököljog politikáját választotta az alapvető véleménynyilvánítási jogokat gyakorló tüntetőkkel szemben”, valamint hogy „rendőri túlkapások, békés polgárokra gázoló lovasroham, kilőtt szemek, jogtalan előállítások és letartóztatások szegélyezték azt az utat, ami Gyurcsány Ferenc hatalmának néhány évvel való meghosszabbításáig vezetett”.

Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, valamint a szeptember 19–21-én és október 23-án Budapest utcáin történtekkel kapcsolatban tizenöt pontban emelt vádat. Ezek szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.

A vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket.