Gönczöl szerint mindenről a tüntetések minősítése tehet

Tévesen minősítette választási gyűlésnek a 2006. szeptember 17-i Kossuth téri rendezvényt a rendőrség – mondta.

Mint mondta, a bizottság megítélése szerint a jogalkalmazási hibák, mint például a választási gyűlés kérdése, bátorítást jelentettek az erőszakosan fellépők számára és elbizonytalanították a rendőrséget.

Idézte a bizottság jelentését, amely szerint 2006. szeptember 18-án a tévészékház védelmében a rendőrség jogszerűen lépett fel, a székház elleni jogellenes támadás elhárításának sikertelensége miatt azonban súlyos szakmai felelősség terheli a budapesti rendőrfőkapitányt. Mint mondta, a jelentésben azt is leírták, hogy felmerült Szabadfi Árpádnak, az Országos Rendőr-főkapitányság helyszínen lévő helyettes vezetőjének szakmai felelőssége is, mert amikor látta, hogy nem képes a székház megvédésére, nem tette meg haladéktalanul a szükséges intézkedéseket.

Kérdésre válaszolva azonban kifejtette: a bizottságnak nem volt feladata a szakmai vagy büntetőjogi felelősség vizsgálata. „Nem is volt erre felhatalmazásunk, mindössze szakértői testületként kellett felmérnünk a strukturális problémákat és ajánlásokat kellett megfogalmaznunk a korrekcióra” – tette hozzá.

A bizottság egykori vezetője a jelentés főbb megállapításait ismertetve kitért arra, hogy az adatok alapján a szélsőjobboldali szervezetek, amelyek az eseményeket megelőzően még valószínűleg elszigetelve működtek, október 23-ára már hálózatot hoztak létre, és kapcsolatot találtak különféle politikai, társadalmi szervezetekhez is. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján feltehető, hogy a békés tüntetésről távozók és az erőszakos csoportosulások tagjai a szervezett randalírozó csoportok szándékának megfelelően keveredtek össze – idézte a jelentést.

Gönczöl Katalin egy kérdésre válaszolva elmondta: bár a jelentésbe nem került bele, érezték a rendőrség egyértelmű szándékát, hogy a szeptember 18-i eseményekből levont következtetések után szakszerűen végezzék a munkájukat, a több mint 50 delegáció mozgatását, a reprezentációs feladatokat, és biztosítsák a Fidesz nagygyűlését az Astoriánál. 2006. október 23-ával kapcsolatban jelezte: a bizottság megállapítása szerint október 23-án a felfegyverkezett tömeg létszáma, ellenséges magatartása miatt szükséges volt a rendőri fellépés, de az arányosság tekintetében nem tudtak állást foglalni a rendelkezésre álló információk alapján.

A bíróság kedden kívánta tanúként meghallgatni Morvai Krisztinát, a Jobbik európai parlamenti (EP) képviselőjét, aki az EP ülésére hivatkozva kimentette magát.

A 2006. őszi események miatt megvádolt rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitány és tucatnyi társuk büntetőpere bizonyítással folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.