Éger István, a testület elnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a betegszállítás kapacitásokat von el a mentéstől időlegesen és az eszközök tekintetében is. A kamara deklarált véleménye az is, hogy az alapellátás munkaidőn túli folyamatos biztosítása továbbra is a háziorvosi ügyeletek jelentik, ezt a típusú ügyleti rendszer nélkülözhetetlen, mint ahogy az is, folytatta, hogy az iskolákba be kell bevezetni az egészségtan oktatását.
A kórházi sürgősségi ellátásról szólva azt mondta, annak szakember-ellátottsága messze elmarad az elvárhatótól, és sok esetben nem biztosítja az ellátáshoz jutás idejének rövidülését. Éger István beszélt arról is, bízik abban, hogy a készülő alapellátási törvényről a napokban elkezdődhetnek a tételes egyeztetések.
A kórházi struktúra tervezett átalakításáról szólva a kamarai elnök úgy fogalmazott, „egy folyamat kellős közepén ülünk”. Úgy vélte, elfogadható és támogatandó az átalakítás, azonban a fennálló intézményi forráshiányt nem lehet konszolidálni a jelenlegi finanszírozási rendszerben, „ráfordítások nélkül, durva erőszakkal nem lehet kikényszeríteni az átalakítást.”
A reform során szem előtt kell tartani azt is, mondta, hogy a drágább kórházi beavatkozások helyett jól hozzáférhető járóbeteg-szakellátást és az egynapos ellátást kell erősíteni kell. Éger István a sajtótájékoztatón nyomatékosította: minden olyan kórházi reform elfogadhatatlan lenne a kamara számára, amely egészségügyi dolgozók elbocsátását eredményezné, továbbá mindenképpen folytatni kell az egészségügyben dolgozók bérfelzárkóztatást, amelynek első lépése a még 2011-ben „befagyasztott” úgynevezett mozgóbérek feloldása kell legyen.
Éger István szerint az évekkel ezelőtti lépés diszkriminatív, hiszen semmilyen más szakmában nem fordul elő, hogy ne fizetnék ki a túlmunka és ügyeleti munka után járó béreket. Nem utolsó sorban – jegyezte meg – a mozgóbérek befagyasztásának feloldása politikai haszonnal is járna, és azonnali jövedelememelkedést eredményezne az egészségügyieknél.
