Elfogadta Budapest költségvetését a Fővárosi Közgyűlés

A közgyűlés kormánypárti tagjai és Soroksár polgármestere szavazott igennel. 79 milliárdos hiányt terveznek.

MNO
2015. 02. 25. 16:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 79 milliárd 91 millió 165 ezer forint hiányt a következőképpen finanszírozzák: 4,6 milliárdot az előző évek maradványának igénybevételével, 12,1 milliárdot a lehívni tervezett hitelszerződésekből, 24 milliárdot forgatási célú belföldi értékpapírok bevételeiből, 38,4 milliárdot pedig a betétek megszüntetéséből. A testület 20 igen vokssal, 9 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a költségvetést. A közgyűlés kormánypárti tagjai mellett Geiger Ferenc (Civil Szervezetek), Soroksár polgármestere szavazott igennel, és egyedül Karácsony Gergely, a XIV. kerület PM-es polgármestere tartózkodott.

Az államháztartáson belülről származó, működési célú támogatások az előző évinél 0,7 milliárd forinttal alacsonyabb összegben tervezhetőek. Ennek elsődleges oka, hogy az e-útdíjhoz kapcsolódóan a kieső iparűzési bevételeket nem kompenzálja a központi kormányzat 2015-ben. A közhatalmi bevételek 6,1 milliárd forinttal haladják meg az előző évi tervezett előirányzatot. Ez elsősorban az iparűzési adónak köszönhető, amely összfővárosi szinten a 2014. évi 195 milliárdhoz képest 209 milliárd forintban tervezhető.

A reálisan tervezhető osztalékbevételek mértéke 800 millió forinttal nőtt a 2014. évi tervhez képest. A növekedés elsősorban a BVK Holding Zrt. leányvállalatainak 2014. évi eredményes tevékenységéhez kapcsolódik – olvasható az elfogadott előterjesztésben. A reálisan tervezhető működési kiadások 1,3 százalékkal csökkentek a 2014. évi eredetileg tervezetthez képest. Ennek elsődleges oka, hogy a közösségi közlekedéshez kapcsolódóan a forrásigényhez képest 15 milliárd forinttal alacsonyabb összegben volt csak lehetséges forrásokat előirányozni.

Az elfogadott költségvetés szerint az idén 168,4 milliárd forint a működési kiadás, tavaly ez 170,5 milliárd forint volt. A fennmaradó rész városüzemeltetésre megy, annak több mint felét – 70,4 milliárd forintot – a közösségi közlekedésre fordítják.

A fővárosban élő hajléktalanok rendkívüli települési támogatásáról szóló rendeletről döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés. Az új rendelet egyik fontos eleme, hogy az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 százalékáról 150 százalékára – 37 050 forintról 42 750-re –, egyedül élő esetében 150-ről 170 százalékra – 42 750-ről 48 450 forintra – emeli, ezáltal a magasabb jövedelműek is ellátáshoz juthatnak. Rámutattak, ha a hajléktalan ügyfelek munkába állnak, elveszítik az ingyenes szolgáltatásokat, mert már van jövedelmük, továbbá jelentkeznek a munkába álláshoz kapcsolódó többletkiadásaik is. Az új rendelet szerint az ő számukra adható támogatás 14 300 forintról 25 000-re emelkedik.

Új támogatási típusként bevezetik a temetési támogatást, amit a közeli hozzátartozó eltemettetéséről gondoskodó hajléktalan részére lehet kifizetni. A temetési segély összege a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. által közzétett legolcsóbb temetés költségének 20 százaléka, legalább 35-40 ezer forint. A krízis támogatás keretében adnak segítséget a gyermek fogadásához, valamint az állami nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartáshoz szükséges, továbbá a gyermek eltartása érdekében felmerült kiadások viseléséhez. Így juthat támogatáshoz a gyermekét váró nő, amihez csak egy igazolás szükséges a várandósságáról.

A rendkívüli települési támogatásról szóló új rendelet alapján a feladat biztonságos ellátásához 70 millió forintos költségvetési forrásra lesz szükség. Az új rendelettel megszűnik a lakhatást támogató segély és a rendszeres ellátást kérelmezők segélye. A testület 19 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadta el a javaslatot.

A jelenlegi vezetők folytathatják munkájukat öt színház – a Budapest Bábszínház, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, az Örkény Színház, a Szabad Tér Színház és a Vígszínház – élén, miután a Fővárosi Közgyűlés szerdai zárt ülésén az ügyvezető igazgatói pályázatok eredményéről döntött. Mind az öt színház esetében a jelenlegi vezető töltheti be továbbra is posztját, így a Vígszínházat Eszenyi Enikő, a Budapest Bábszínházat Meczner János, a Kolibri Színházat Novák János, az Örkény Színházat Mácsai Pál, a Szabad Tér Színházat pedig Bán Teodóra fogja vezetni további öt évig. A Budapest Bábszínház, a Kolibri Színház, az Örkény Színház és a Szabad Tér Színház esetében az ügyvezetői megbízás 2015. március 1-től, a Vígszínház esetében 2015. július 1-től kezdődik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.