Aszódi Attila kifejtette: az új paksi reaktorblokkok üzemanyag-ellátásáról még tartanak az egyeztetések az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) Ellátási Ügynökségével, de már közel a megállapodás. Ezt követően nyilvánosságra fogják hozni azt, amit lehet – tette hozzá.
A kormánybiztos cáfolta az Origo hírportálon kedden megjelent cikk állítását, miszerint a fűtőelem-beszállításokkal kapcsolatos szerződések nyilvánosak lesznek. (Közben a portál is helyesbített.) Aszódi Attila hozzátette, egyetlen atomerőmű üzemanyag-szerződése sem nyilvános, tekintettel a bennük lévő kulcsfontosságú üzleti, műszaki és ellátásbiztonsági vonatkozású adatokra. Felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy a paksi erőmű kapacitásának fenntartását célzó beruházással kapcsolatos adatok kezelése minden EU-s irányelvnek és konkrét szabályozásnak megfelel.
A kormánybiztos egy keddi, kalocsai sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a leendő paksi reaktorok üzemanyag-ellátásáról már az előkészítés szakaszában egyeztetés zajlott az Euratom Ellátási Ügynökségével, az egyeztetések még tartanak, de közel a megállapodás. A három megvalósítási szerződés közül az üzemanyag-ellátásra vonatkozónak kell megszereznie az Euratom Ellátási Ügynökségének jóváhagyását – tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy az üzemanyag-beszerzéseknél az a gyakorlat, hogy az új atomerőművek esetében az első időszakban lehetőség szerint az eredeti gyártótól származó fűtőanyagot használnak garanciális indokok miatt és azon egyszerű okból, hogy az ismeri legjobban a reaktor paramétereit.
Aszódi Attila részletesen szólt az üzemanyag gyártásáról. Kifejtette: a bányászat során nyert ércből kivonják az uránt, ezt átkonvertálják urán-oxiddá, majd gáz halmazállapotú anyaggá alakítják, hogy el lehessen végezni a dúsítást annak érdekében, hogy elérjék a hasadóképes uránizotóp energetikai reaktorok számára szükséges arányát. Ezek után visszaalakítják por formájú urán-dioxiddá, tablettává préselik, ezt pedig fémcsőbe zárják. A csövekből állítják össze az üzemanyag-kazettákat, amelyek 300-500 kilogramm tömegű, bonyolult szerkezetek.
Az uránpasztillák több gyárban előállíthatók, ám az üzemanyag-kazetták alkalmazkodnak a reaktor speciális fizikai, mérnöki körülményeihez, azaz a különböző reaktorokban más-más alakú és méretű kazettákat alkalmaznak – mondta el Aszódi Attila.
A gyakorlat az, hogy a reaktor gyártója fejleszti a üzemanyag-kazettát is – jelezte a kormánybiztos. Jelenleg egyedül a Roszatom üzemanyaggyára, a TVEL készít olyan kazettákat, amelyek az új paksi reaktorokban alkalmazhatók – tette hozzá.
Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-nek ki kell adnia a paksi atomerőmű bővítését előkészítő környezetvédelmi hatástanulmányok egyes dokumentumait – mondta ki jogerős döntésében szerdán a Szekszárdi Törvényszék. A telephelyengedély-kérelmeket megalapozó vizsgálati dokumentumokat ugyanakkor nem kell kiadnia a cégnek. A bíróság másodfokon hozott határozatával részben megváltoztatta a Szekszárdi Járásbíróság elsőfokú döntését, amely elutasította Szél Bernadett LMP-s országgyűlési képviselő közérdekű adatok kiadása iránt indított keresetét.
Az ellenzéki politikus az atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó környezetvédelmi és gazdasági hatástanulmányok, illetve az új blokkok építése ütemtervének kiadását kérte az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-től, majd a bíróságtól.
A társaság azzal az indokkal tagadta meg a kért dokumentumok kiadását, hogy üzleti titkokat is tartalmaznak, amelyek nyilvánosságra kerülése jelentős kárt okoz az MVM-csoportnak. A beruházás környezeti hatásairól készült tanulmányt azért nem adták ki, mert a cég szerint nyilvánosságra kerülése a környezeti hatásvizsgálati eljárást megelőzően veszélyezteti az engedélyezés illetéktelen külső befolyások nélküli lefolytatását.
Mándi Zoltán bíró indoklása szerint az atomerőmű bővítését megalapozó Lévai-projekt környezetvédelmi hatástanulmányai közérdekű adatnak minősülnek, kiadásuk nem tagadható meg. A telephelyengedély-kérelmeket megalapozó vizsgálati dokumentumokat ugyanakkor a Paks II. Zrt. helyesen nem adta ki, mert döntés-előkészítő anyagok, amelyek műszaki-pénzügyi tartalmának nyilvánosságra kerülése az atomerőmű-bővítésről még zajló tárgyalások során a cég és Magyarország érdekeit sértette volna – mutatott rá.
A Paks II. Zrt.-nek a határozat szerint tizenöt napon belül a Lévai-projekt környezeti hatástanulmányának dokumentumai közül tizenegyet kell átadnia a felperes politikus részére. Ezek között szerepel mások mellett a földtani közeg, a felszín alatti vizek, a telephely hidrológiai jellemzése, a Duna medrének és partvonalának állapotáról szóló fejezet, valamint a környezeti radioaktivitás és az élővilág sugárterhelésének jellemzése.
A bíró kitért arra is, hogy a március 19-én hatályba lépő törvény, mely szerint az atomerőmű-bővítés egyezményeinek a döntést megalapozó adatai keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg, nem vonatkozik a perben szereplő környezeti hatástanulmányokra.
