A felsőfokú továbbtanulás szempontjából jóval előnyösebb helyzetben vannak a gimnáziumból érkezők, mint a szakközépiskolai végzettségű diákok – mutat rá egy jelentkezési statisztikákat vizsgáló friss tanulmány. A Szemerszki Marianna által jegyzett, a Felsőoktatási Műhely című szakfolyóiratban megjelent elemzés szerint 2013-ban a gimnáziumban érettségizettek 83 százaléka jutott be a felsőoktatásba, míg a szakközépiskolát végzettek közül csak 70 százaléknak sikerült a felvételi. A felvettek adatainak vizsgálatából kiderült az is, hogy nemcsak alapszakok, de valamennyi képzésforma esetén jobb eséllyel indul, aki nem szakközépben, hanem gimnáziumban szerezte az érettségi bizonyítványát. A szakközépiskolában végzett jelentkezők elsősorban azokon a területeken sikeresebbek, amelyeknek közvetlen szakképzési előzményei is vannak, ilyenek például az informatika, a műszaki, az agrárképzés és a gazdaságtudományok – olvasható a tanulmányban, amely szerint 2010 és 2013 között összességében javultak a bekerülési arányok.
Kiderült az is, hogy az állami helyekért a gazdasági, művészeti, illetve igazgatási, rendészeti és katonai területeken folyt erősebb verseny, miközben az agrár-, a természettudományi, az informatikai és a műszaki képzési területet választóknak jóval könnyebb dolguk volt. Ez tulajdonítható annak is, hogy a szakpolitika az utóbbi időszakban itt biztosította a legtöbb ingyenes helyet. A kutatásból kiderül, a jelentkezők felkészültsége az elmúlt években folyamatosan javult: míg 2011-ben a nappali képzésre jelentkezők 33,9 százalékának volt legalább egy tantárgyból emelt szintű érettségije, 2012-ben ez a szám 41,5-re emelkedett, 2013-ban pedig már a jelentkezők 46,6 százaléka érkezett az értékesebbnek számító bizonyítvánnyal. Az emelt szinten vizsgázó diákok száma – a felvételi követelményekkel összhangban – a bölcsész, a jogi és a társadalomtudományi területeken növekedett legnagyobb mértékben, miközben a művészeti, agrár vagy pedagógusi pályára készülők közül továbbra is viszonylag sokan elégszenek meg a középszinttel.
Érdemes egyébként a nehezebb vizsgát választani akkor is, ha az adott szakon ez nem követelmény, az emelt szintű érettségivel pályázók bekerülési esélyei ugyanis mindig kedvezőbbek voltak azokéinál, akik nem tettek ilyen vizsgát. 2013-ban például az emelt szinten vizsgázók csaknem 90 százaléka bejutott a felsőoktatásba, míg a csak középszinten érettségizettek 70,4 százaléka járt sikerrel. A tendenciák egyébként azt mutatják, hogy a nehezebb vizsga jelentette előnyt nem egyformán használják ki a különböző iskolatípusból érkező diákok: miközben a szakközépiskolában végzett jelentkezők közül mindössze 20 százalék felvételizett emelt szintű érettségivel, a gimnáziumból érkezőknek 54,4 százaléka tett így, a két tannyelvű középiskolák végzőseinek pedig 90 százaléka bebiztosította magát az emelt szintű érettségivel.
Hasonló a helyzet a nyelvvizsgával is: folyamatosan nő a nyelvtudással bíró jelentkezők aránya, de míg a gimnáziumból kikerülők több mint fele nyelvvizsgával vág neki a felvételinek, a szakközépiskolából érkezőknek kevesebb mint egynegyede mondhatja el ugyanezt magáról. A felsőoktatási államtitkárság tervei szerint 2020-tól várhatóan a felvételi követelmények közé emelik a középfokú nyelvtudást, és legalább egy emelt szintű érettségit. Ismeretes, jelenleg nagyjából ötvenezer olyan végzős van, aki azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs meg a nyelvvizsgája. Ami a nemek arányát illeti, a szakközépiskolákban kiegyenlített a fiúk és lányok létszáma, a gimnáziumokban viszont több a lány, így összességében több lány jut be a felsőoktatásba, mint fiú. A tavalyi eljárásban százhatezer jelentkezőből hetvennégyezer gólyának sikerült a felvételi, a bejutók háromnegyede ingyenes helyet kapott. Az idei felvételin várhatóan július 23-án hirdetnek ponthatárokat.
