Érdemes egyébként a nehezebb vizsgát választani akkor is, ha az adott szakon ez nem követelmény, az emelt szintű érettségivel pályázók bekerülési esélyei ugyanis mindig kedvezőbbek voltak azokéinál, akik nem tettek ilyen vizsgát. 2013-ban például az emelt szinten vizsgázók csaknem 90 százaléka bejutott a felsőoktatásba, míg a csak középszinten érettségizettek 70,4 százaléka járt sikerrel. A tendenciák egyébként azt mutatják, hogy a nehezebb vizsga jelentette előnyt nem egyformán használják ki a különböző iskolatípusból érkező diákok: miközben a szakközépiskolában végzett jelentkezők közül mindössze 20 százalék felvételizett emelt szintű érettségivel, a gimnáziumból érkezőknek 54,4 százaléka tett így, a két tannyelvű középiskolák végzőseinek pedig 90 százaléka bebiztosította magát az emelt szintű érettségivel.
Hasonló a helyzet a nyelvvizsgával is: folyamatosan nő a nyelvtudással bíró jelentkezők aránya, de míg a gimnáziumból kikerülők több mint fele nyelvvizsgával vág neki a felvételinek, a szakközépiskolából érkezőknek kevesebb mint egynegyede mondhatja el ugyanezt magáról. A felsőoktatási államtitkárság tervei szerint 2020-tól várhatóan a felvételi követelmények közé emelik a középfokú nyelvtudást, és legalább egy emelt szintű érettségit. Ismeretes, jelenleg nagyjából ötvenezer olyan végzős van, aki azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs meg a nyelvvizsgája. Ami a nemek arányát illeti, a szakközépiskolákban kiegyenlített a fiúk és lányok létszáma, a gimnáziumokban viszont több a lány, így összességében több lány jut be a felsőoktatásba, mint fiú. A tavalyi eljárásban százhatezer jelentkezőből hetvennégyezer gólyának sikerült a felvételi, a bejutók háromnegyede ingyenes helyet kapott. Az idei felvételin várhatóan július 23-án hirdetnek ponthatárokat.
