Úgy tudjuk, a táblabíróság Ruzsás Róbert hadbíró dandártábornok vezette tanácsa – amely a 2041-ig államtitoknak minősülő ügyben zárt ajtók mögött dönt – egyelőre egy tárgyalási napot tűzött ki, ami a vádlottaknak már kézbesített idézés szerint hat órán át tarthat.
Az ügyben első fokon ítélkező a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa 2013. július 5-én Galambos Lajosra, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatójára és Szilvásy Györgyre, a Gyurcsány-kormány volt titokminiszterére kémkedésért, s államellenes bűncselekményre való felbujtásért két év tíz hónapos letöltendő börtönbüntetést szabott ki. Galambos hivatali utódját, Laborc Sándort bűnpártolásért egy évi, két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, míg az ügy negyedik szereplőjét, P. Lászlót felmentették az államellenes bűncselekmények vádja alól. A büntetőeljárás alapja sajtóinformációk szerint az, hogy a Gyurcsány-kormány idején – példa nélküli módon – orosz szakemberek világították át a magyar elhárítás munkatársait, amelynek során technikai támadás is érhette az NBH-t.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a másodfokú eljárásban Szilvásy és Galambos esetében hosszabb letöltendő büntetést kért, Laborc esetében pedig azt, hogy mellőzzék a büntetés végrehajtásának felfüggesztését, s az ítélet indoklásában jelezzék, tettének elkövetésekor a volt főigazgató hivatalos személy volt. A vádhatóság P. Lászlóval szemben felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett indítványt.
Mint az a per során kiderült, a vádlottak egyike sem ismerte el bűnösségét, és azt is vitatták, hogy az ellenük indult eljárás megalapozott vádakra épülne. Az elsőfokú ítélet kihirdetésekor az ügyvédek a verdikt hatályon kívül helyezését indítványozták a bíróságnak.
