Felkeresték a dékánokat a felsőoktatásért felelős államtitkárság munkatársai, áttekintették a szakkínálatot, és számos szak megszüntetését tűzték ki célul 2016 szeptemberére. A múlt héten közzétett „Fokozatváltás a felsőoktatásban” stratégia legújabb verziójában a képzések számának 15 százalékos csökkentése szerepel – írta egyetemi forrásokra hivatkozva az Eduline.hu. Ők arról tájékoztatták a portált, hogy több szak esetében az államilag támogatott helyek megszüntetéséről volt szó, az évek óta az egyik legnépszerűbbnek számító kommunikáció szakról azonban egybehangzóan azt nyilatkozták: a teljes megszüntetés a cél, tehát már önköltséges módon sem lehet majd ilyen alapképzésre jelentkezni. Mindezt a túltermeléssel magyarázták. Az egyik egyetemi vezető azonban úgy tudja, a kormány tervei szerint kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indítanák el a képzést. Azt egyelőre nem lehet tudni, hány és mely szakokat érinti az átszervezés vagy a megszüntetés. Az Eduline-nak az egyik egyetemi vezető kiemelte, bár érvek és ellenérvek ütköztetése folyt a megbeszélésen, mindenkinek olyan érzése volt, mintha az államtitkárság már eldöntött tényként kezelné a megszüntetéseket. – A vád helyett már az ítéletet olvasták fel véletlenül – érzékeltette a helyzetet a portál forrása.
– Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Magyar Rektori Konferencia illetékes szakbizottságaival folytat egyeztetéseket a felsőoktatási szakok racionalizálásáról. A megbeszéléseken nem kerültek szóba intézményi meghirdetési kérdések, vagyis sem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, sem egyetlen más intézmény neve nem hangzott el – reagált a felsőoktatásért felelős államtitkárság. Közleményük szerint az egyes szakokon igénybe vehető ösztöndíjas helyek száma pedig semmiféle összefüggésben nincs a képzési szerkezet átalakítását célzó egyeztetésekkel, így minden ezzel kapcsolatos híresztelés pusztán hangulatkeltés.
– A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF) a kommunikációs képzés biztosan nem szűnik meg – jelentette ki lapunknak Vass László. A BKF rektora hozzátette, ha a későbbiekben más okokból mégis megszűnne a szak, mindent megtesznek azért, hogy a kommunikációs területen szükséges tudást és kompetenciákat más, kapcsolódó szakirányok keretében továbbra is átadják a hallgatóiknak.
– Egyértelműen azt gondoljuk, hogy szükség van olyan kommunikációs képzésre, amely a piaci igényekhez igazodik. A kommunikációs és kreatívszakemberek a magyar gazdaság és társadalom számára fontos értéket teremtenek. A magyar GDP-hez jelentősen hozzájárul az információs és kommunikációs ágazat, 2013-ban például az egyetlen ágazata volt a magyar gazdaságnak, amely nem is kicsi, 4,5 százalékos növekedést tudott felmutatni a KSH adatai szerint. Az ágazat pontos hatását nehéz lenne felmérni, hiszen szinte minden nemzetgazdasági ágazathoz kapcsolódik – mondta Vass László.
