Kövér László, az Országgyűlési Múzeum újranyitása – A magyar törvényhozás ezer éve című állandó történeti kiállítás megnyitó ünnepségén kiemelte: a 21. században is hisznek a magyarok szabadságvágyában, a magyar önrendelkezésben és alkotmányosságban, hisznek a magyarok államfenntartó erejében.
Hozzátette: változatlanul hiszik, hogy mindennemű külső fenyegetettség és veszély első ellenszere a józan magyar önbecsülés, önbizalom és önértékelés, azaz olyan erények, amelyeket legjobb szándékaik szerint az újranyitott Országgyűlési Múzeumnak szolgálnia kell.
Az Országgyűlés elnöke szerint a korabeli elvárás ma az érintőképernyős monitorok világában is érvényes: plasztikusan, laikusnak és hozzáértőnek, külföldinek és magyarnak egyformán érthető és könnyen hozzáférhető módon illusztrálja és mutassa be a tárlat a magyar alkotmányos és politikai élet ezeréves szakadatlan folytonosságát.
Kövér László felidézve a múzeum elődjének megalapítását és az akkori történelmi korszakot, azt mondta: két évtizeden keresztül működött, az ország egyik leglátogatottabb létesítménye lett, amely hazai és külföldi szakmai elismertségnek örvendett.
Mint mondta, bízik benne, hogy a most avatandó Országgyűlési Múzeum az elődjéhez hasonlóan szakmai teljesítményével ki fogja vívni a látogatóközönség érdeklődését és elismerését. Abban is bízik – folytatta –, hogy ezen teljesítménnyel arányosan a jövőben az Országház épületében a múzeum további kiállítási tereket nyerhet, és önerőből, valamint az adományozók segítségével folyamatosan gyarapíthatja gyűjteményét.
Szándékaik szerint a múzeumnak nemcsak a turistáknak, hanem a kutatóknak is rendelkezésére kell állnia, ezért olyan digitális adatbázis létrehozását és karbantartását határozták el, amely a magyar parlamentarizmushoz tartozó valamennyi tárgy, dokumentum és audiovizuális adathordozó tárhelye lesz, segítséget adva ezzel tudományos kutatásnak és a felsőfokú oktatásnak egyaránt.
Az Országgyűlés elnöke köszönetét fejezte ki a magyar adófizetőknek, akik lehetővé tették, hogy közel 300 millió forintos ráfordítással helyreállíthassák a múzeumot. Szintén köszönetét tolmácsolta az Országgyűlés Hivatala illetékes munkatársainak, és a munkában részt vevő szakembereknek. Idézte a szervezési munkák egyik részvevőjét, aki azt mondta: a nagyapák idején szétvert közgyűjtemény helyébe most az unokák szerveznek új múzeumot.
Az állandó történeti kiállítás a magyar parlamentarizmus fejlődését, a törvényhozás történetének folyamatát mutatja be. A kiosztott háttéranyag szerint az előző parlamenti ciklusban módosított országgyűlési törvény tette lehetővé, hogy országos szakmúzeumként jöjjön létre az Országgyűlési Múzeum, amely a Steindl Imre Program keretében valósult meg.
A közgyűjtemény nem új kezdeményezés, 1929–49 között már működött az Országházban múzeum. A II. világháború és az azt követő változások azonban a mintegy 16 ezer darabból álló gyűjtemény felszámolásához vezettek.
A régi gyűjtemény nem része a most nyílt kiállításnak, a tárlat installációi részben korabeli tárgyrekonstrukciókból, részen audiovizuálisan megjeleníthető fotókból és képekből állnak. A régi múzeum kiállítási tárgyai közül ugyanakkor megtekinthető a Batthyány-kormány idején használt miniszterelnöki bársonyszék, Kossuth Lajos íróasztala, Deák Ferenc parlamenti ülőhelye vagy Tisza István kesztyűje. A modern technológiát felvonultató múzeum 520 négyzetméteren teremti meg a látványvilágot érintőképernyős monitorokon elhelyezett digitális tartalmakkal, nagyméretű kivetítők segítségével.
Bellavics István, az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságának vezetője azt mondta, hogy a kiállítás kialakításakor két szempontot vettek figyelembe: egyrészt a magyar történelem kronológiáját szoros logikával követve a törvényhozásra koncentráltak, és a kapcsolódó személyek ennek alárendelve jelennek meg. Másrészt a tárlat vizuális dramaturgiáját úgy alkották meg, hogy az élmény, a tudás befogadási lehetőséget nyújtson a magyar középiskolások számára. Őket szeretnék a kiállításon keresztül bevezetni a magyar törvényhozás „nem egészen diákbarát mechanizmusaiba”. A következő időszak legfontosabb feladata, hogy a múzeumpedagógiai foglalkozások gyakorlatát és módszertanát átdolgozzák – jelezte.
A múzeum március 7-től először egyéni, majd áprilistól csoportos látogatókat fogad. Március–áprilisban ingyenesen tekinthető meg a kiállítás az Országgyűlés honlapján meghirdetett időbeosztásban. Oktatási program keretében érkező diákoknak a múzeum ingyenes lesz.
