A tárcavezető reggel parlamenti pártok képviselőivel egyeztetett a magyar szerepvállalásról az Iszlám Állam elleni fellépésben. Ezt követően újságíróknak kifejtette: hétfőn kormányzati munkacsoport tanácskozott erről a kérdésről, jövő héten pedig az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága foglalkozik a témával. Március második felében kerülhet sor egy helyszíni szemlére, majd április közepén kerülhet a parlament elé a magyar szerepvállalás kérdése. Ha az Országgyűlés ezt támogatja, május második felében érkezhetnek Irakba a magyar katonák – ismertette a miniszter.
Közölte: előzetes számítások szerint 20 milliárd forint lehet a misszió költsége egy évre. Ebben a felszerelések költsége is benne van, de elképzelhető, hogy ehhez az Egyesült Államok segítséget nyújt, és akkor alacsonyabb lesz az összeg – mondta. Szijjártó Péter megerősítette: Magyarország a nyugati értékközösség része, és ebből kötelezettségei is fakadnak, amelyeknek meg kell felelnie.
Emlékeztetett: az Egyesült Államoktól érkezett a kérés, hogy Magyarország katonák küldésével növelje hozzájárulását az IÁ elleni harc sikeréhez. A tervek szerint 100 katonát küldenének Észak-Irakba őrző-védő feladatok ellátására, további 50 pedig Magyarországon állna készenlétben – magyarázta. Hozzátette: a régió, ahova a magyar katonák mennének, jelenleg a legbiztonságosabb terület Irakban. A miniszter kifejtette: a szövetségesek kiképzést nyújtanak az iraki hadseregnek, hogy az meg tudja védeni magát és az országot. Az egyik ilyen kiképzőközpont Erbílben van, ennek védelmét látnák el a magyar katonák – mondta.
A konzultációt követő sajtótájékoztatón Németh Zsolt (Fidesz) kiemelte: Európa biztonsága az elmúlt egy évben megkérdőjeleződött az orosz–ukrán háború és a szélsőséges radikalizmuson alapuló terrorizmus miatt. Az utóbbi biztonsági fenyegetést azonban katonai erők alkalmazásával lehet elhárítani. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke közölte: most remélhetőleg párbeszéd kezdődik az ügyben, ennek következő lépcsőfoka a külügyi bizottság jövő heti ülése, és ha a feltételek adottak, április közepén az Országgyűlés is állást foglalhat a kérdésben.
Firtl Mátyás (KDNP) kijelentette: pártja támogatja a kormány álláspontját, és nemcsak azért, mert jelenleg a keresztény közösségek ellen követi el az IÁ a legsúlyosabb támadásokat, hanem mert a terrorszervezet az emberiség ellen követ el gátlástalanul bűnöket, és nem tudni, ki ellen fordul legközelebb. Ez elfogadhatatlan, ezért helyben kell mindent megtenni, hogy minél jobban visszaszorítsák az IÁ-t – magyarázta. Megjegyezte: a kiküldendő magyar alakulat őrzési és védelmi feladatokat látna el, ennél sokkal veszélyesebb körülmények között végezték tevékenységüket Afganisztánban.
Bősz Anett, az MLP ügyvivője közölte, Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke a parlamentben független képviselőként támogatni fogja Magyarország katonai részvételét az Iszlám Állam elleni koalícióban.
A Jobbik véleménye szerint Magyarországnak nem szabad segédkeznie egy az Iszlám Állam elleni katonai fellépésben, kizárólag csak humanitárius segítséget lehet nyújtani – ismertette pártja álláspontját Gyöngyösi Márton. Mint mondta, a katonai támogatás olyan mértékben megnövelné a terrorfenyegetettséget, hogy az ellentétes lenne a nemzeti érdekekkel.
Schiffer András elmondta, az LMP továbbra is azon a véleményen van, hogy a katonai részvételt megelőzően az Európai Uniónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy felderítse és elzárja az Iszlám Állam pénzügyi, technikai és emberi utánpótlási csatornáit. Az LMP továbbra is azt várja, hogy Magyarország tegye meg azokat a jogalkotási lépéseket, amelyekkel az átutazó potenciális terroristákat fel lehet tartóztatni, illetve lépjen fel kezdeményezőleg az EU-n belül egy fokozottabb belbiztonsági, terrorellenes együttműködés érdekében – közölte a társelnök-frakcióvezető.
