A konzervatív német lap szerdai számában megjelent beszámoló szerint Hende Csaba elmondta, hogy a kormány döntése után a törvényhozásnak hozzá kell járulnia a küldetéshez.
A FAZ írása szerint a tárcavezető a keddi berlini látogatásán Ursula von der Leyen német védelmi miniszterrel és a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag védelempolitikával foglalkozó képviselőivel tárgyalva eloszlatta a kételyeket azzal kapcsolatban, hogy Magyarország az Oroszország tevékenységéből fakadó aktuális biztonságpolitikai kockázatokat esetleg „enyhébbnek” tartja, mint kelet-európai szomszédjai vagy a NATO egésze.
Hende Csaba a lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Magyarország mindent megtesz a NATO tavaly őszi walesi csúcstalálkozóján hozott határozatok végrehajtásáért. A találkozón döntöttek a tagállamok védelmi költségvetésének emeléséről, és arról is, hogy növelik a NATO-erők jelenlétét a szövetség keleti határvidékén.
A honvédelmi miniszter beszámolt arról, hogy a védelmi költségvetés az idén 8,5 százalékkal emelkedik. A büdzsé a hazai össztermék (GDP) 1 százalékának megfelelő értéket sem éri el az emeléssel, holott a NATO-csúcson kitűzött hosszú távú cél a GDP 2 százalékának megfelelő nagyságú védelmi költségvetés, de Hende hozzátette, hogy a következő években rendre a GDP 0,1 százalékának megfelelő emelést hajtanak végre.
A miniszter elmondta, hogy Magyarország katonákat is ad a NATO-erők integrációs egysége (NATO forces integration unit – NFIU) nevű szervezeti egységekhez, amelyek a szövetség úgynevezett lándzsahegyének, rendkívül magas készenléti erejének műveleteit támogató apró támaszpontokként működnek majd.
Magyarország továbbá az idei utolsó negyedévben négy vadászrepülőgéppel részt vesz a Baltikum térségében folytatott légi járőrözési tevékenységben. Ez igen nagy teljesítmény egy olyan hadsereg részéről, amely alig egy tucat vadászgéppel rendelkezik – jegyezte meg a német lap.
Hozzátették, hogy Magyarország nagy elkötelezettséggel vesz részt az ilyen küldetésekben, és ahol a német hadsereg, a Bundeswehr jelen van – például Koszovóban, Afganisztánban, Maliban és Libanonban –, ott általában magyar katonák is szolgálnak. Hende Csaba ezt nemcsak a védelmi kötelezettségekkel magyarázta, hanem elsősorban gyakorlati, praktikus okokat sorolt fel: a részvétel a missziókban nagyon hasznos a katonák továbbképzésében, a tapasztalatok, köztük a harci tapasztalatok növelik felkészültségüket – mondta a miniszter a FAZ-nak.
A lap kiemelte, hogy a lakossághoz mérten éveken keresztül Magyarország nyújtotta a legnagyobb hozzájárulást a nemzetközi katonai műveletekhez, és jelenleg 770 magyar katona vesz részt nemzetközi küldetésekben. Ez a szám az Észak-Irakban tervezett szerepvállalás révén hamarosan 150-nel emelkedik – tették hozzá, kifejtve, hogy a magyar honvédek elsősorban a német, olasz és amerikai kiképzők védelmét látják majd el.
Magyarország Ukrajna támogatására felajánlotta, hogy segít a megsebesült ukrán katonák ellátásában, éppen úgy, mint Németország. Magyarország továbbá finanszírozza ukrán tisztek angol nyelvi képzését, és támogatja ukrán katonák tűzszerészeti képzését. A miniszter azt is elmondta, hogy a magyar kormány meggyőződése szerint a februári minszki megállapodás végrehajtásának hatékony ellenőrzéséhez az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) erős, nagy létszámú megfigyelő missziójára van szükség. Hozzátette, hogy Magyarország delegálja az ötödik legtöbb megfigyelőt a szervezet ukrajnai küldetéséhez.
