Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerda este tartott kerekasztal-beszélgetésen az intézmény mintegy kétszáz hallgatója, valamint az államtitkár mellett Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke és Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke vett részt. Az ELTE hallgatói önkormányzata annak apropóján rendezte a beszélgetést, hogy várhatóan rövidesen a kormány elé kerül a felsőoktatási törvény módosításának tervezete, amelyben megjelenne egy új egyetemi testület, a konzisztórium. A rendezvényen arról vitáztak, szükség van-e konzisztóriumokra, sérül-e a testületek felállításával az oktatási intézmények autonómiája és ezzel együtt az alkotmányosság, továbbá mit jelent a kormány elé terjesztendő javaslatban szereplő egyetértési jog, valamint hogy kik lehetnek a testületek tagjai.
A beszélgetésben részt vevők egyetértettek abban, hogy a konzisztórium legfeljebb tanácsadói, képviseleti, kapcsolattartó szervezet lehet, de döntéshozó nem. Ezzel összefüggésben többször is felvetődött, hogy valójában mit is jelent a testületnek biztosítandó egyetértési jog: vétó- vagy véleményezési jogot. Palkovics László úgy fogalmazott, az egyetértési jog az ő olvasatában lehetőséget kínál a szenátusnak vagy a rektornak, hogy mindent megbeszéljenek és dűlőre jussanak. Hozzátette: „a döntéshozatal a szenátus ügye” marad, tehát nem annak a döntéseit vétózza meg. Gulyás Tibor értelmezése szerint a konzisztórium egy olyan tanácsadó testület lehet, amelyik folyamatos visszajelzést ad nemcsak a kancellárnak és a rektornak, hanem az intézmény egészének, hogy a meghozott döntésekhez képest mit gondol, milyen irányokat határozna meg.
Bódis József is azt mondta, hogy a testületet tanácsadói és kapcsolatot segítő szervezetként képzeli el. Felhívta a figyelmet arra, hogy az MRK tiltakozott egy korábbi elképzelés ellen, amely szerint egy személy bírálhatta volna felül az egyetem legfőbb döntéshozó véleményét. Erre utalva úgy fogalmazott, az „egyetértési jog nagyon elegáns kifejezése a vétójognak”. Hozzátette, azért született meg végül a tanácsadó testületről szóló javaslat, hogy ne egy személynek legyen vétójoga. Lovász László azt mondta, jónak tartja, ha van egy olyan tanácsadó testület, amelyik a hosszabb távú kérdéseket, a társadalomból és a kormány felől jövő igényeket „csatornázza az egyetem vezetése felé”, ugyanakkor az intézményt kifelé képviseli. Az egyetértési joggal kapcsolatban úgy vélte, a szabályozásban körül kell járni azt a kérdést, mi történik, ha a szenátus döntésével nem ért egyet a konzisztórium. Palkovics László erre válaszul azt mondta, az a fontos, hogy legyen kényszer a megbeszélésre, „muszáj legyen a dolgot megbeszélni, végigegyeztetni”. Szavai szerint így mindegy, hogyan hívják a jogot, egyetértésnek vagy véleményezésnek. Az államtitkár azt mondta, még nyitott kérdés, ki jelölhet a konzisztóriumba tagokat és milyen formában. Jelezte, megfontolják, hogy a döntésnél megkérdezik majd az egyetemet, a hallgatói képviseletet és az általuk javasoltakat figyelembe veszik.