A Kúria döntése azt is jelenti, hogy megszűnt az üzletek vasárnapi zárva tartására vonatkozó kérdés eddigi „védettsége”, és be lehet új kérdést nyújtani, amelyet az NVB elbírálhat. Az NVB az elsőként benyújtott kérdést fogja elbírálni. Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke először tavaly december 18-án nyújtotta be „Egyetért-e Ön azzal, hogy vasárnap minden üzlet zárva legyen?” népszavazási kérdésének aláírásgyűjtő ívét a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A formai hibás kezdeményezést a Nemzeti Választási Iroda elnöke elutasította, de a kezdeményező január 7-én ismételten benyújtotta. Az NVB január 23-án tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. Megállapította, hogy a benyújtott népszavazási kérdés lényegében arra irányul, hogy minden üzletnek vasárnap kötelezően zárva kell tartania, vagyis a kérdés e megfogalmazásában egy érvényes és eredményes népszavazás esetén olyan jogalkotásra kötelezné az Országgyűlést, amely valamennyi üzlet vonatkozásában a vasárnapi zárva tartás kötelezettségét írja elő.
A testület azt is megállapította, hogy a kérdés – a szervező által benyújtott megfogalmazásban – semmilyen lehetőséget nem ad a jogalkotó számára jogszabályi kivételekre, így a népszavazás eredményének az Országgyűlés csak úgy tudna eleget tenni, ha valamennyi üzlet vonatkozásában tiltottá tenné a vasárnapi nyitva tartás lehetőségét. Az NVB szerint egy ilyen kötelezés a vállalkozáshoz való jog aránytalan korlátozását jelentené. Az NVB arra is hivatkozott, hogy a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, mivel a kérdésről a választópolgároknak úgy kellene döntést hozniuk, hogy nem volna egyértelmű, az eredményes népszavazás milyen változásokat okozna a hétköznapi élet során. Az NVB döntése ellen Szepessy Zsolt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amiben arra hivatkozott, hogy a kérdés a választópolgárok számára egyértelmű.
A Kúria szerdán hozott végzésében az NVB határozatát helybenhagyta. Mint az a Kúria honlapján olvasható végzésből kiderül, a felülvizsgálati kérelem az NVB-határozat egyetlen elemét, az egyértelműséget érinti. A Kúria ezzel kapcsolatban osztotta az NVB álláspontját, hogy a feltett kérdés nem felel meg a választópolgári egyértelműség követelményének. Ezen túlmenően azonban a felülvizsgálati kérelem még az említés szintjén sem tartalmaz érvet arra vonatkozóan, hogy a vállalkozáshoz való joggal, illetve az élethez és az emberi méltósághoz való jog sérelmével kapcsolatos NVB-határozatban foglalt érvelés miért nem helytálló – olvasható a Kúria végzésében. Hozzátették: mivel ezen határozati elemek törvényességét vagy a helytelen mérlegelést a felülvizsgálati kérelem nem kifogásolta, így a Kúria az NVB határozatát helybenhagyta.
