Életszerűtlen tananyag, elavult módszerek és túlságosan magas óraszámok – ezt tartják a hazai iskolarendszer legfőbb hibáinak a magyar diákok. Legalábbis ez derül ki egy friss közvélemény-kutatásból, amelyben középiskolásokat és szülőket kérdeztek arról, mit gondolnak a magyar közoktatásról és a továbbtanulásról. Az Engame Akadémia idén februárban készített vizsgálata szerint csupán a megkérdezett diákok 19 százaléka elégedett teljes mértékben az iskolai oktatással, további 45 százalék „inkább elégedett”, míg a többiek főként a rendszer gondjait látják.
A tanulmány szerint a kapott válaszokkal egybecseng az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) statisztikája, amely szerint a diákok túl sok időt töltenek az iskolában: míg 2002-ben a végzős gimnazisták heti 51,7 órát jártak iskolába, 2013-ban már 59 órát számoltak az elemzők. A tanulók leterheltségét az OECD felmérése is mutatja, amely szerint a magyar gyerekek nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően sok házi feladatot kapnak.
A továbbtanulással kapcsolatban a diákok 40 százaléka válaszolta, hogy biztosan magyarországi egyetemre vagy főiskolára menne, 20 százalék külföldi intézményt választana, 28 százalék továbbtanulna, de nem tudja, hol, 3 százalék eleve nem akar továbbtanulni, 7 százaléknak pedig fogalma sincs, hogy mit akar. A külföldre vágyók körében egyértelműen az Egyesült Királyság a legvonzóbb célország, az utazást tervezők több mint fele (57 százalék) ide menne. Második helyen az Egyesült Államok áll, de sokan mennének Németországba és a szomszédos Ausztriába is.
Kiderült az is, hogy a nemzetközi tapasztalatokra vágyó fiatalokat a szüleik sem akarják visszatartani: tízből nyolc szülő támogatná, hogy gyermeke külföldön folytassa tanulmányait, akkor is, ha anyagilag ehhez nem tud hozzájárulni. Mindössze a megkérdezett szülők 7 százaléka jelezte, hogy sem pénzügyi, sem másfajta támogatást nem adna a gyereknek, ha külföldi egyetemre iratkozna be.
Az elemzés arra is rámutatott, hogy a szigetországba nemcsak sokan tervezik az utazást, de évről évre többen vannak, akik tényleg el is mennek, mivel a magyar diákok kifejezetten jól szerepelnek az angolszász felvételiken: a jelentkezők csaknem 60 százalékát felveszik az ottani egyetemekre, ami az EU-átlagot tekintve is jónak számít. Míg 2004-ben 162 magyar diák adott be felsőoktatási jelentkezést a szigetországba, a 2014-es felvételin már 780-an vágtak neki, és 475 hallgatónak sikerült is bejutnia.
A térség vonzereje elsősorban abban rejlik, hogy a skandináv országokhoz, Ausztriához és egyes német tartományokhoz hasonlóan Skóciában is tandíjmentesen működik a felsőoktatás. Épp ezért a skót intézményekbe, elsősorban az Edinburgh-i és a St. Andrews-i Egyetemre nagyobb a túljelentkezés (10-15-szörös), mint az Oxfordi vagy a Cambridge-i Egyetemre. Angliában kell ugyan fizetni – 9000 font az éves tandíj –, azonban az uniós állampolgárok jogosultak az angol állami diákhitelre. Ezt a kölcsönt pedig csak akkor kell elkezdeni törleszteni, ha a diák későbbi éves fizetése eléri a 21 ezer fontot, ami nagyjából 8 millió forintnak felel meg.
Felidézik az OECD 2014-es oktatási országtanulmányát is, amely szerint a magyar diákok 93 százaléka fejezi be sikerrel a középiskolát, majd 54 százalék megy tovább a felsőoktatásba, ahol azonban végül csak 23 százalék jut el a diplomaszerzésig, miközben az uniós átlag e tekintetben 38 százalék. A jelentős mértékű lemorzsolódás mögött az elemzők szerint részben az is állhat, hogy a gyerekek a középiskolás évek alatt nem kapnak elég segítséget az adottságaik felméréséhez, így nem mindig tudnak olyan szakokat választani, amelyek valóban megfelelnek a tehetségüknek, jövőképüknek.
