Kövér László az interjúban a rendszerváltozásról szólva rámutatott: a politika abban az értelemben ma már nem korlátja az ambiciózus emberek felemelkedésének, mint volt 1990 előtt, hiszen akkor a tehetséges emberek is úgy érezték, hogy ha el akarnak jutni olyan beosztásokba, amelyek a képességeiknek megfelelnek, akkor jobb, ha a lojalitásukat párttagsággal is kifejezik. Másfelől pedig a deklaráltan egyenlőségelvű szocializmus nem engedte meg, hogy a képességekhez, a teljesítményhez vagy egyszerűen csak az eltérő élethelyzetekhez kapcsolódóan létrejövő különbözőségek túlságosan nagy jövedelmi, vagyoni egyenlőtlenségeket eredményezzenek – idézte fel, hozzátéve, hogy ilyen értelemben ma már nem állnak fenn akadályok, de ettől függetlenül igaz, hogy a politikának sok egyéb gátat nem sikerült elhárítania.
A házelnök a rendszerváltozás hiányosságai közé sorolta, hogy nem sikerült az elmúlt húsz évben az oktatási rendszer problémáit úgy kezelni, hogy versenyképes tudáshoz jussanak a fiatalok. Szerinte a privatizációt sem sikerült megoldani, hogy az államosított vagyont úgy osszák szét, hogy az a legkevésbé legyen igazságtalan, egyúttal hozzájuttassa az elindulás lehetőségéhez azokat az embereket, akik addig érdemtelenül el voltak zárva ettől.
Kövér László úgy folytatta, nem sikerült orvosolni azt a társadalmi problémát, amely a vállalkozások tőkeszegénységét okozza, illetve nem sikerült megoldani a legszegényebbek helyzetét sem, még ha a minimálbér-emeléssel, a közmunkaprogrammal, az ingyenes gyermekétkeztetéssel és a családok támogatásával a mostani kormány sokat tett is az ügy érdekében.
„Összességében nagy, rendszerszintű átalakításokat már nem kell, sőt már nem is lehet tenni. Viszont az emberek fejében lévő képzeteknek az átalakításához – ami egy sikeres polgári átalakuláshoz szintén elengedhetetlen lenne – a politikának kevés eszköze van. Leginkább az oktatási rendszeren keresztül kell ebben kötelességszerűen szerepet vállalnia a politikának, de ez egy nagyon hosszú érési folyamat” – értékelt Kövér László.
Sajnálatosnak nevezte, hogy a fiatalabb nemzedékeket nem sikerült olyan mértékben érdeklődővé tenni a saját sorsuk iránt, hogy hajlandók lennének közéleti szerepet vállalni, adott esetben párttagságot vagy képviselőséget.
Az Országgyűlés elnöke kitért arra, hogy a Jobbik a felmérések szerint nagymértékben előretört a fiatalabb korosztályban a Fidesz rovására. Ezt ő látszólagos és rövid távú jelenségnek tartja, annak következményének, hogy a Jobbik még nem volt kormányon, és ebből fakadóan a fiatal nemzedékek számára tud radikálisan, tetszetősen fogalmazni. Ám azok a fiatalok, akik ma a Jobbikot választják, idősebbek is lesznek, és akkor már „nem biztos, hogy arra a pártra fognak szavazni, amelyik egyébként tetszetős tőmondatokban próbálja leírni és megoldani az egyébként bonyolult világot, hanem arra, amelyik minden tökéletlensége ellenére már letett valamit az asztalra” – fejtette ki álláspontját.
Kövér László egy felvetésre elutasította annak realitását, hogy ő váltsa Orbán Viktort a miniszterelnöki pozícióban. Meggyőződését fejezte ki, hogy „Orbán Viktor politikai képességei a mai magyar mezőnyben páratlanok”. Ez – tette hozzá – abból a szempontból rossz, hogy „ha más pártokban is lenne legalább egy-egy Orbán Viktorhoz hasonló képességű ember, aki nemcsak a politika napi gyakorlatának végrehajtásában kivételes, hanem a koncepcióalkotásban, a dolgok egyben és átlátásában is, akkor az ország az elmúlt 25 évben előbbre jutott volna”. A házelnök kijelentette, Orbán Viktor az egyedüli, akit az államférfi jelzővel merne illetni, és nem gondolja azt, hogy vele vagy bárki mással a Fidesz, illetve az ország előrébb jutna.
