Papp László (Fidesz–KDNP), Debrecen polgármestere köszöntőjében kiemelte: a debreceni zsidóság története, a megújult ortodox zsinagóga jól példázza, hogy egy közösséget a legnagyobb tragédiák után is meg lehet tartani, újra erőssé lehet tenni.
A polgármester szerint talán Európában egyedülállónak tekinthető, hogy a város mindkét zsinagógáját sikerült egyidejűleg felújítani, az imaházzal együtt, amely felújítás egyet jelent a város zsidónegyedének átfogó újjáépítésével”.
Papp László felidézte, hogy amikor a Pásti utcai zsinagógát építették, senki sem gondolta, hogy 120 évvel később a szent szolgálat mellett más feladata is lesz: mementóként állni. „Mementóként a város több mint 12 ezer zsidó polgáráért, egy virágzó városi zsidó közösségért és mementóként a holokauszt közel 6 ezer debreceni zsidó áldozatáért. A várost pótolhatatlan veszteség érte akkor, amikor nem volt bennünk elég erő és józanság, hogy megálljt parancsoljunk az embertelenség fajgyűlölő, fasiszta eszméinek” – mondta Debrecen polgármestere, majd hozzátette: hiányzik a városból az a több mint tízezer ember, aki áldozatul esett vagy már soha nem tért vissza Debrecenbe, esetleg hite megrendülvén elhagyta a várost.
„Szolgálja ez a zsinagóga a fejlődő debreceni és magyar zsidóság ügyét úgy, hogy minden zsidó honfitársunk érezhesse: itt érdemes élni, dolgozni, alkotni és soha senki félelmet, indulatot, gyűlöletet ne tudjon szítani közöttünk” – zárta szavait Debrecen polgármestere.
Kósa Lajos (Fidesz–KDNP) országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a zsidó közösség nagy szerepet játszik Debrecen fejlődésében. A volt debreceni polgármester emlékeztetett rá, hogy a vészkorszakban a református püspöktől a városi tisztviselőkig igyekeztek a zsidó polgárok életét menteni, amelyért Debrecen város önkormányzatának képviselője 2001-ben a Jad Vasem Intézet által a néhai tisztviselőknek adományozott kitüntetést vehette át.
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint a zsidóság a Debreceni Zsidó Hitközség és a város példaszerű összefogásának eredményeként kapta vissza a megújult Pásti utcai zsinagógát. Utalt rá, hogy a rendszerváltás után a zsidó közösség is „a saját kezébe vette a sorsát” és ma reneszánszát éli a zsidó kultúra Magyarországon. A helyettes államtitkár a kormány és a zsidó szervezetek közös törekvésének nevezte a zsinagógák és a zsidó temetők felújítását.
A közös törekvések megvalósításához sok egyetértésre, türelemre és nyitottságra van szükség, ami megvan a magyar kormány részéről – tette hozzá Szalay-Bobrovniczky Vince, utalva arra is, hogy az idén hazánk a soros elnöke a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetségnek (IHRA), amely idei két közgyűlését Budapesten, illetve Debrecenben tartja.
„Jó zsidónak lenni, jó debreceni zsidónak lenni, jó magyar zsidónak lenni” – mondta a zsinagógaavatáson Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke, aki szerint hetven évvel az auschwitzi pokol után „a zsidóság a rabszolgaságból a szabadság felé halad”, s ki kell használni ezt a szabadságot.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke az egész magyarországi zsidóság ünnepének nevezte a debreceni felújított zsinagóga avatását. A zsinagóga a zsidó szellemi és közösségi élet alapja, s a debreceni ortodox zsinagóga a bázisa lehet annak, hogy a környék szórvány szervezetei és a határon túli zsidó közösségek otthonra leljenek – tette hozzá.
Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) elnöke kijelentette: a felújított Pásti utcai zsinagóga legyen a jelképe, hogy „Magyarországon van jövője a zsidó közösségeknek, a fejlődésünk soha nem állhat meg”. Bejelentette: a közeli jövőben a zsinagóga ad otthont a Kelet- és Közép-Európai Zsidó Oktatási és Kulturális Központnak.
Az avatóünnepség keretében Asher G. Ehrenfeld főrabbi és Horovitz Tamás elhelyezte a tóratekercset a zsinagóga tóraszekrényében.
