Az összegzés szerint alapvető probléma, hogy a mitokondriális DNS vizsgálata semmilyen módon nem alkalmas arra, hogy cáfolja az MTA korábbi szakértői vizsgálatának véleményét, amely szerint a csontok egykori birtokosa nő volt.
„Sanghajban ráadásul csak a mitokondriális DNS egyes szakaszait, az úgynevezett hipervariábilis I-es és II-es régiót vizsgálták, ám ez más kromoszomális jellegzetességek vizsgálata nélkül legfeljebb csak a rokonság kizárására használható, pozitív rokonsági kapcsolatok igazolására nem. A kínai szakértők által jegyzett dokumentum más genetikai jellegzetességek vizsgálatát nem tartalmazza. Emellett a barguzini csontból kinyert mitokondriális DNS-szekvencia – vélhetően a vizsgálatok közbeni szennyeződés miatt – több ponton bizonytalan, így eleve nem teszi lehetővé az azonosítást a két élő rokontól vett mintával” – tartalmazza a közlemény.
Az MTA BTK Régészeti Intézet szakértői rámutatnak, hogy a bizottságtól kapott dokumentum adatai alapján a barguzini csontból nyert anyai ági DNS-mintázat nemcsak a két rokon mintájával, hanem egy Németországban összeállított, néhány tízezer adatot tartalmazó adatbázisból is mutat ezres nagyságrendű egyezést. „Ez azt mutatja, hogy az a genetikai jellegzetesség, amit a sanghaji szakemberek a rokonság bizonyítására kívánnak felhasználni, nagyon gyakori az európai népességekben.”
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy bármilyen további szakvélemény megfogalmazása előtt a vizsgálatokat végző sanghaji intézetet érdemes megkeresni.
A közlemény – amely az MTA oldalán is olvasható – pozitív példaként említi a napokban újratemetett III. Richárd angol király személyének azonosítását. Az MTA szakértői megjegyzik: ez az eset is bizonyítja, hogy több száz év múltán is lehetséges történelmi személyek azonosítása, „de egyrészt ott érdemes keresni az eltűntet, ahol a legvalószínűbb, hogy eltemették, másrészt a tudományos precizitás mellett kivételes szerencse is kell hozzá”.
