A romagyilkosságok ügyében folyó büntetőper másodfokú tárgyalásán, szerdán Bérdi Zsolt a védőbeszéde végén elsősorban azt indítványozta, hogy eljárási szabálysértések miatt helyezzék hatályon kívül az elsőfokú ítéletet. Hozzátette: ha ennek az indítványának nem adnak helyt, akkor mondják ki bűnösnek védencét a Galgagyörkön, a Piricsén és a Tarnabodon elkövetett cselekményekkel kapcsolatban foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűntettében.
Bérdi Zsolt továbbá indítványozta, hogy a Besenyszögön, a debreceni menekülttábornál, valamint Nagycsécsen, Alsózsolcán, Tatárszentgyörgyön, Tiszalökön és Kislétán elkövetett cselekményekkel kapcsolatban, továbbá a hadianyaggal való visszaélés bűntett tekintetében bizonyítottság hiányában mentsék fel Kiss Árpádot az ellene emelt vád alól.
Erre tekintettel kérte, hogy védencét a Fővárosi Ítélőtábla határozott idejű, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélje, és mondja ki, hogy a büntetés kétharmad részének letelte után feltételesen szabadságra bocsátható.
Az ügyvéd végül Iustitia, az igazságot megszemélyesítő ókori istennő alakjára hivatkozva azt is kérte, hogy az eljáró tanács tagjai a döntésük meghozatalakor „takarják le a szemüket”, ne azt nézzék, hogy ki ül a vádlottak padján, hanem azt, törvényesen folyt-e le a büntetőeljárás, s ha nem, akkor kezdjék azt elölről. Kiss Árpád nem kívánt élni felszólalási jogával a tárgyaláson, de benyújtott a bíróságnak egy iratot.
Kiss István másodrendű vádlott védője csatlakozott Kiss Árpád ügyvédjének indítványához, és szintén az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte, egyebek mellett eljárási szabálysértésekre és megalapozatlansági okokra hivatkozva. Kiss István – Kiss Árpád testvére – a tárgyaláson felszólalásában arról beszélt, hogy szerinte tisztességtelen eljárás részesei voltak a letartóztatásuktól kezdve egészen az elsőfokú ítélet indoklásának kézhezvételéig.
Szerinte tisztességtelen volt, hogy az akkori országos rendőrfőkapitány elfogásukkor kijelentette, hogy kétséget kizáró bizonyítékaik vannak ellenük. Ezzel – Kiss István szerint – szabad útjára engedte a médiát, amely hisztérikusan járt el az ügyben. A másodrendű vádlott szólt arról is, hogy szerinte politikai nyomás alatt zajlott a nyomozás, és a bírósági szakban is folytatódott a tisztességtelen eljárás. Közölte továbbá, hogy az első fokon eljáró bírói tanács elnöke, Miszori László megalázóan bánt és kiabált velük, valamint volt, hogy gúnyolódott a személyén.
Kiss István kijelentette: sérült a védelemhez való joga, az ítélet megalapozatlan, a bíró egyoldalúan cenzúrázta a bizonyítékokat, és szerinte ezen csak az segíthet, ha hatályon kívül helyezik az elsőfokú ítéletet és új eljárásra kötelezik a bíróságot.
Pető Zsolt, a harmadrendű vádlott védője egyebek mellett az indokolási kötelezettség elmulasztására, eljárási szabálysértésekre és megalapozatlansági okokra hivatkozva szintén az elsőfokú eljárás hatályon kívül helyezetését indítványozta perbeszédében. Pető Zsolt felszólalásában arról beszélt, hogy szerinte az első fokon eljáró törvényszéknek már a per elején volt egy koncepciója és ezt próbálta mindennel alátámasztani.
A harmadrendű vádlott sorra vette, hogy az elsőfokú eljárásban mit tart problémásnak, s ezek között szólt arról, hogy a negyedrendű vádlott, Csontos István vallomása csak feltételezéseken alapul, mégis figyelembe vette azokat a bíróság. A büntetőügy koronatanújának számító F.-né Ny. Éva – aki ellen hamis tanúzás miatt eljárás folyik – vallomása kapcsán azt mondta: érthetetlen, hogy a bíróság a „szavahihetetlen” tanú szavai alapján következtetett dolgokra.
A per pénteken folytatódik, várhatóan Pető Zsolt folytatja felszólalását, majd a negyedrendű vádlott ügyvédje megkezdheti védőbeszédét. Ezeket követően a vádlottaknak lehetőségük lesz az utolsó szó jogán szólniuk.
