A kormányfő hosszan beszélt az előző alkotmányról is, amelyet úgy jellemzett: „a piacgazdaságra kalibrált, módosított régi alkotmány, a Trabantba szerelt Mercedes-motor csak döcögve működött, és folyton lefulladt”. Emellett hiányzott belőle a történeti folytonosság kimondása – tette hozzá.
2010-ben azonban – folytatta – a magyar választók megértették, hogy „le kell zárnunk a hosszúra nyúlt átmeneti és zavaros időszakot”. A már „agyonmódosított” alkotmány további módosításának lehetőségét – mondta – a kormánypártok elvetették, mert „nem lehetett rá annyi foltot tenni, hogy ne üssön át a szöveg eredeti vörös színe”.
Orbán Viktor összegzése szerint Magyarország alaptörvénye egységes értékrendszer és átgondolt koncepció alapján született meg, „építéséhez olyan elemeket is felhasználtak, amelyeket a korábbi építők elvetettek”, így például a történeti alkotmány vívmányait, de beemeltek olyan rendelkezéseket is, amelyek az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatából származnak. Szavai szerint „van mit megvédenünk, lesz mit megvédenünk az előttünk álló európai vitákban”.
Az alaptörvény által megerősített jogállami intézményrendszer minden szempontból bizonyította életképességét – jelentette ki a házelnök. Abban, hogy ez így lesz, nem kételkedtek, amikor elfogadták az alaptörvényt, az pedig, hogy valóban így is lett, világosan és egyértelműen cáfolt minden olyan hamis jogi köntösbe öltöztetett politikai kritikát, ami a jogállamiság és a demokrácia magyarországi lebontását vizionálta – fogalmazott.
Kövér László azt mondta: azok, akik ezeket a kritikákat megfogalmazták, ugyanúgy, vagy még inkább élnek az alkotmányos intézményrendszer nyújtotta védelemmel és az állam működése feletti – részben az alaptörvény által létrehozott – új ellenőrzési lehetőségekkel, mint azok, akik négy évvel ezelőtt Magyarország első demokratikusan elfogadott alkotmányának támogatói voltak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!