Új vezetők a Quaestor Bank élén

Meghosszabbították Tarsolyék előzetesét, közben kiderült, hogy a Magyar Fejlesztési Bank korábbi vezérigazgató-helyettese vezeti a pénzintézetet.

Július 29-ig meghosszabbította a Fővárosi Törvényszék Tarsoly Csaba és két társának előzetes letartóztatását. A Quaestor-vezér ellen harminc napja van érvényben kényszerintézkedés, aminek határideje ma jár le, ezért a bíróságnak döntenie kellett az ügyben. A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint a Quaestor-ügy mindhárom gyanúsítottja ellen meghosszabbították a kényszerintézkedést. Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője lapunk kérdésére közölte, a bíróság indoklása szerint a gyanúsítottak esetében továbbra is megalapozottan lehet tartani a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítás megnehezítésének veszélyétől.

Eközben tegnap fény derült rá, hogy a Quaestor-csoport által tavaly vásárolt banknál jelentős változások történtek. A cégbírósági adatok szerint Péceliné Morgós Katalin, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) korábbi vezérigazgató-helyettese és a Diákhitel Központ Zrt. volt felügyelőbizottsági tagja vezeti a Quaestor Bank igazgatóságát. A Fővárosi Törvényszéken fellelhető dokumentumok szerint az új vezető kinevezését a Quaestor Értékpapír Zrt.-hez kinevezett felügyeleti biztos írta alá, s ehhez a Magyar Nemzeti Bank is hozzájárult.

A volt MFB-vezető mellett két igazgatósági tag érkezett a pénzintézethez, akik április 9-én kezdhették meg munkájukat. Egyikük Fehér József Imre, aki a már megszűnt Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. vezérigazgató-helyettese volt. Másikuk pedig Tényi Attila, aki szintén dolgozott a MAG Zrt.-nél és az MFB-nél, illetőleg a Diákhitel Központnál is. A bírósági adatokból kiderül, hogy a bank felügyelőbizottsága is kicserélődött, köztük szintén megjelent egy korábbi MFB-munkatárs, Vouszka Péter.

A pénzintézet – a korábbi Credigen Bank – az MNB engedélyével tavaly év végén került a Quaestor Értékpapír Zrt. 100 százalékos tulajdonába. A vásárlást személyesen Windisch László MNB-alelnök hagyta jóvá, s mint kiderült, ekkor még a felügyelet nyomát sem látta annak, hogy a Quaestornál hatalmas a baj, s 150 milliárd forint értékű fiktív kötvényt bocsáthattak ki. A Quaestor Bankot – mások mellett – márciusban vette zár alá a Nemzeti Nyomozó Iroda, ám egyelőre nem világos, mi lesz a sorsa, ugyanis a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolását végző Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft.-nél lapunkkal azt közölték, hogy a bank nem a felszámoló hatáskörébe, hanem az MNB-hez tartozik.

Utóbbi azért érdekes, mert a szocialisták korábban épp a Quaestor Bank miatt kérték Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló törvényt, amit a Fidesz kezdeményezett. Az MSZP úgy látta, hogy a törvény kiveszi a Quaestor Bankot a zár alá vehető vagyonok köréből. A Fidesz viszont cáfolta az ellenzéki párt állításait, közölték, nem igaz, amit a szocialisták mondanak, hiszen a zárolás a teljes cégcsoportra vonatkozik, amibe a bank is beletartozik. A zárolt vagyonokat pedig be kell vonni a kártalanításba.