Kiemelte, hogy a kedvező folyamatok úgy teszik lehetővé számos pluszkiadás teljesítését, hogy közben sem az államadósság csökkentése, sem a hiánycél nem kerül veszélybe. Az ellenzéki képviselők ugyanakkor több ponton előkészítetlennek tartják a javaslatot, és egybehangzóan kritizálták a Liget Budapest projektet, amelyre 2015-ben 10 milliárd forintot szán a kormány.
Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a törvényjavaslat újabb bizonyítéka annak, hogy a kormány nem készítette elő megfelelően a költségvetést, és nem folytatta le az ezzel kapcsolatos egyeztetéseket, így már néhány hónap után módosítani kell a törvényt.
Hozzátette: vannak pozitív pontok, ugyanakkor aránytalanságok is találhatók a törvényjavaslatban. A kormány preferenciáit jelzi, hogy az Erste-részesedés megvásárlására 15 milliárd forintot, a Liget Budapest projektre 2015-ben mintegy 10 milliárd forintot szánnak; ez utóbbi a képviselő szerint egy, „a budapestiekre ráerőltetett megalomán terv”, amely helyett az iskolai és óvodai dolgozók „gyalázatos bérét”, illetve a felelősen gazdálkodó önkormányzatok támogatását kellene emelni.
Hegedűs Lorántné (Jobbik) szerint a módosító javaslat sérti a transzparencia és az ésszerű részletezettség elvét. A BKV Zrt. 52 milliárd forintos adósságának átvállalását a tervezett formában nem támogatják, és előkészítetlennek tartják a bölcsődei és óvodai ingyenes étkezést lehetővé tevő előirányzat-emelést is, illetve úgy vélik, még nagyobb támogatásra van szükség ezen a területen.
Kifogásolta, hogy az adósságkonszolidációban nem részesült települési önkormányzatok fejlesztési támogatására a korábban rögzített 12,5 milliárd forinttal szemben csak 9,7 milliárd forint jut majd. Hegedűs Lórántné elmondta: a Liget Budapest projekttel ők sem értenek egyet. Kiemelte: nincs elég részlet az erre szánt források felhasználásáról.
Szakács László (MSZP) hangsúlyozta, hogy az MSZP több törvénymódosító javaslatot is benyújtott a költségvetést módosító indítványhoz. Úgy vélte, meg kell emelni a gyermekétkeztetésre szánt forrásokat, emellett pedig vannak olyan „presztízsberuházások”, amelyeket most nem engedhet meg magának a kormány, mivel szociális problémák vannak. „Nem az a gond, hogy hogyan néz ki a Liget”, az erre szánt pénzt másra kell felhasználni – mondta.
Hargitai János (KDNP) a többségi véleményt ismertetve elmondta: a módosításokat az indokolja, hogy a kormány számos olyan döntést hozott, amely megköveteli az intézkedések pénzügyi fedezetének megteremtését, ilyen például a fővárosi közösségi közlekedés hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása, az Erste-részesedés megszerzése, az ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetés 2015. szeptember elsejétől, valamint hogy 2015. július elsejétől emelkedik a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók bére.
Kifejtette, hogy az indítvány a költségvetés kiadási főösszegét 61 milliárd forinttal, bevételi főösszegét pedig 46 milliárd forinttal emeli, így a pénzforgalmi hiány 15 milliárddal nő. Hargitai János azonban hozzátette, hogy a kiadási többletek fedezetét a kamatbevételi előirányzat növelése teremti meg. Mint mondta, a 2,4 százalékos hiánycél teljesíthető lesz, az államadósság is tovább csökken, és az alaptörvényben előírt adósságszabály is.
Banai Péter Benő elmondta: több forrás jut 2015-ben útépítésre és már szeptembertől a gyermekétkeztetésre, valamint a BKV-tól történő adósságátvétel sem veszélyezteti a hiánycélt vagy az államadósság csökkentését.
A Liget Budapest projekttel kapcsolatban jelezte: a zárszámadási törvényjavaslat részletesen tartalmazni fogja a források felhasználását, de ezeket a kimutatásokat előbb is kész a bizottság rendelkezésére bocsátani.
