„Bosszúhadjárat”? Elfogadták a reklámadót

Az Országgyűlés 114 igen és 50 nem szavazattal elfogadta a reklámadó módosítását.

A változtatásokat a kormány kezdeményezte, miután az Európai Bizottság két szervezete is vizsgálni kezdte a jogszabályt. A reklámközzététel adóköteles megrendelése után alkalmazandó 20 százalékos adó 5 százalékra mérséklődik. Egy átmeneti szabály lehetővé teszi, hogy a reklám-közzétételi adókötelezettségre vonatkozó adómértéket a 2014. évi és a 2015-ben kezdődő adóév adókötelezettségének megállapításakor is alkalmazni lehessen.

Az MSZP szerint a reklámadó ötlete korábban a kormány „bosszúhadjáratának” eszköze volt, míg a Jobbik a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításának szerdán kezdődött parlamenti vitájának második felében azt kritizálta, hogy a kis- és közepes vállalkozásokra nagyobb teher jut. Az LMP az állami tulajdonú cégek reklámköltéseire kérdezett rá, míg a Fidesz azt hangsúlyozta, a javaslat kíméli a vidéki médiát.

Varga szerint jövőre minden jó lesz

Bárándy Gergely (MSZP) a vita során a javaslat előzményének azt nevezte, hogy az RTL Klub olyan műsorokat és híradót kezdett sugározni, amelyek a kormánynak nem voltak ínyére. A kormány az adóval nem tudta megtenni azt, amit megtesz a közmédiával, hogy a híreket „torzíttatja, hogy úgy tűnik, az MTI vagy utasításra vagy saját maga kialakította lojalitásból egyes ellenzéki közleményeket nem hajlandó leközölni” – folytatta a képviselő.

Szerinte a reklámadó mértékét úgy alakították, hogy az egyedül az RTL Klubot érintse negyvenszázalékos mértékben. Később a kormány utasította a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy egy 2011-es tranzakciót vizsgáljon meg; amikor ez sem használt, tovább emelték az adót – mondta Bárándy Gergely.

Emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság komoly aggályokat fogalmazott meg a reklámadóval kapcsolatban, majd a Velencei Bizottság is vizsgálatot indított a magyar médiahelyzet és a reklámadó miatt. „Záróakkordként” Angela Merkel német kancellár látogatást tett Magyarországon, nem sokkal ezt követően pedig a kormány bejelentette, hogy eltörlik a legmagasabb kulcsot – tette hozzá Bárándy Gergely, aki szerint egy olyan szabályozásnak sikerült elejét venni, ami a magyar kormány bosszúhadjáratának egyik eszköze volt.

Novák Előd (Jobbik) arról beszélt, hogy pártja szeretné, ha a kormány részt venne a vitában és kiderülne, mire kellene költeni a reklámadóból származó bevételt, illetve ha elmondanák a véleményüket arról, hogy a reklámadóból lehet-e finanszírozni az ingyenes internetet.

A kormánynak az ügyben végrehajtott „pálfordulásairól” beszélő képviselő azt mondta, a Jobbik egyik jelenlegi fő kritikája, hogy ismét a kis- és a közepes vállalkozások kapják a nagyobb terhet a multinacionális cégek által működtetett médiumokkal szemben. Novák Előd azt is kijelentette, hogy nem szabad elfogadni az RTL Klub és az Európai Unió nyomásgyakorlását.

Sallai R. Benedek (LMP) az állami tulajdonú cégek reklámköltségeire kérdezett rá, és arra, ez hogyan befolyásolja a hazai média működését. Szerinte a tárgyalt jogszabályt is hatalomtechnikai eszközként használja a kormányoldal a médiapiac befolyásolására, amely elfogadhatatlan.

Úgy fogalmazott: egy „pofátlan, méltatlan” jogszabályt most máshogyan tesznek „pofátlanná”. Úgy ítélte meg: a javaslat a kis, helyi reklámszolgáltatókat teszi tönkre, de azokat is, akik náluk reklámoztak.

Frakciótársa, Schiffer András azt mondta: nem büszke arra, hogy külső elvárásra kell módosítani egy jogszabályt. Tökéletesen megalapozatlannak, a céljai elérésére alkalmatlannak minősítette a javaslatot, olyannak, amely megfojtja a helyi vállalkozásokat.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint az RTL Klub „egyik napról a másikra” való kormánykritikussá válása az érdekérvényesítésükről szól.

Szerinte a magyar médiaviszonyokon belül meghatározó a vidéki média, amelyet a javaslat kímélni igyekszik. Feltette a kérdést: hogyan érinti a javaslat ezen, sokszor csak a létért küzdő médiumokat?

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium szavai szerint „minden frakció támogatja a reklámadót”, ugyanis nem azt, hanem a kormányt bírálták. Megjegyezte, a Jobbik még erről szóló törvényjavaslatot is benyújtott a parlamentnek.

Szólt az adó nemzetközi gyakorlatáról, mint mondta, Ausztria szinte azonos kulccsal veti ki azt. A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy 100 millió forintos árbevétel alatt ne kelljen az adót megfizetniük, ez szerinte meg fogja védeni a kisebb médiumokat.

Az ülésen elnöklő Sneider Tamás (Jobbik) az összevont vitát lezárta.

A további menetrendről az alábbi linken olvashat.