Keskeny a határvonal a rendőrök munkájának legális támogatása, illetőleg az önbíráskodás és más bűncselekmények között – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) lapunk kérdéseire adott válaszából. A hatóság kiemelte: a bűnüldözés alapjában véve állami monopólium, de a jogszabályok bizonyos helyzetekben lehetővé teszik civilek bekapcsolódását is. Ilyen például a tettenérés esete. Ha valaki bűncselekményt észlel, a tettest elfoghatja, és mindaddig visszatarthatja, amíg a rendőrök a helyszínre érkeznek, ám eközben sem alkalmazhat az indokoltnál nagyobb erőszakot. Az ORFK arra is felhívta a figyelmet, hogy a kis közösségek – például egy szomszédság – némi odafigyeléssel sok bűncselekményt megelőzhetnek. Ha viszont ennél többet akarnak tenni a lakókörnyezetük biztonságáért, akkor csatlakozniuk kell a területen működő polgárőr egyesülethez; vagy amennyiben még nincs ilyen, alapítaniuk kell egyet. Máskülönben önkéntes akcióikkal, járőrözéseikkel törvénysértést követnek el.
Ezen a vékony határvonalon táncolnak a Tolvajkergetők nevű mozgalom tagjai is. A csoport azért jött létre, mert néhány megszállott biciklis valamikor 2011-ben ráunt a sorozatos kerékpárlopásokra, és úgy döntött, ettől kezdve közösen lépnek fel a bűnözőkkel szemben. Vezetőjük, a múlt héten egy verekedéssel végződő akciója miatt előzetes letartóztatásba helyezett Polgár Tamás – ismert nevén Tomcat – korábban arról beszélt lapunknak, hogy az elmúlt években több mint száz tolvajt sikerült kézre keríteniük. Szerinte ezzel érezhető változást sikerült elérni azokon a területeken, ahol hosszabb ideje jelen vannak.
Módszerük meglehetősen egyszerű: kihelyezett csalibiciklijükbe jeladót rejtenek, ennek segítségével követik a tolvajt, és ha megtalálták, kihívják a rendőrséget. A mozgalom tagjai ezzel azt szeretnék elérni, hogy a bűnözők tartsák észben: bármelyik kerékpár a vesztüket okozhatja. A csoport tevékenységét a biciklis társadalom egy része már a kezdetektől fogva teljes nyitottsággal fogadta, örültek a kezdeményezésnek; noha akadtak olyanok is, akik elhatárolódtak tőlük. Ami a rendőrséget illeti, árnyaltabb képet kapunk: óriási különbség tapasztalható a hozzáállásukban; míg van, ahol kifejezetten barátságosak és segítőkészek, máshonnan elzavarják őket – magyarázta tavaly nyáron Polgár Tamás.
A virtuális térnek köszönhetően a Tolvajkergetők gyorsan országos ismertségre tett szert. Ez azért is fontos, mert megkönnyíti számukra a filmre vett vagy lefényképezett elkövetők azonosítását. Polgár Tamás azt is elmondta, hogy sokszor az emberek reménytelen kérésekkel fordulnak hozzájuk, mert azt hiszik, szerveződésük képes megoldani azokat a problémákat is, amiket a rendőrségnek nem sikerült. Csodát tenni azonban nekik sem áll módjukban. A Tolvajkergetők alapítója leszögezte, két tévhittel mindenképpen le szeretnének számolni: nevezetesen azzal, hogy az elkövetők okosak és erősek. Általában egyik sem igaz. Viszont a lakatokban sem bízhatunk teljesen, hiszen nem nyújtanak kellő védelmet, még a legdrágábbat is percek alatt szét lehet szedni. Ezért érdemes inkább beszerezni egy megbízható jeladót, mert azzal már valószínűleg megtalálhatjuk ellopott tulajdonunkat. Abban az esetben pedig, ha rajtakapjuk a bűnözőt, ne féljünk feltartóztatni, határozott fellépésre megriadnak, de természetesen testi épségünket ne veszélyeztessük – részletezte Polgár Tamás.
A kerékpárlopások felderítése egyébként szinte lehetetlen vállalkozás. De ha eltűnik a biciklink, érdemes átböngészni az apróhirdetéseket, valamint körülnézni a bolhapiacokon és kirakodóvásárokon, mivel a lopott tárgyak ezeken a helyeken is feltűnhetnek.
A Tolvajkergetők tapasztalata szerint a legtöbb biciklilopás Budapest sűrűbben lakott területein történik, így például a Műegyetem környékén a XI. kerületben, de a XIII. kerület déli részén, valamint az V. és a IX. kerületben is gyakoriak az ilyen esetek.
