Eddig hiábavaló a küzdelem a rehabilitációért

A Benes-dekrétumok által megvalósított jogfosztások alapjául szolgáló kassai kormányprogram ellen tiltakoztak felvidéki magyar fiatalok.

– Esterházy Jánost 1947-ben a Szlovák Nemzeti Bíróság ítélte halálra, a háború utáni népbírósági ítélkezés keretében. Az ítélet megváltoztatása ezért a szlovák igazságszolgáltatás hatásköre – mutatott rá válaszában Szijjártó Péter. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is ezzel az indoklással adta vissza a fellebbezést. A rehabilitációt meghiúsítja továbbá, folytatta, hogy a szlovák törvényes jogrend szerint a második világháború utáni népbírósági ítéletek ellen nincs fellebbezési lehetőség. A kommunizmus áldozatainak rehabilitációjára vonatkozó törvény jogilag csak az 1948. február 25. (kommunista hatalomátvétel) utáni időkre és esetekre terjed ki. – A kérdés megoldása a szlovák politikai elit szándékán múlik, nekünk pedig ennek az elősegítése és támogatása a feladatunk – magyarázta Szijjártó. – A rehabilitáció napirenden tartása és a történelmi kutatások eredményeinek prezentálása a reményeink szerint el fogja érni, hogy a szlovák hatalom posztumusz igazságot szolgáltasson Esterházy Jánosnak – tette hozzá.

A rehabilitálást célul kitűző úton a külügyi tárca felkarolta az Esterházy emlékezetével kapcsolatos hazai és külföldi civil és más kezdeményezések egész sorát, így például az életrajzát bemutató kötet szlovák és angol megjelentetését. A kormány fontosnak tartja, hogy az Esterházy-kérdés az egymástól alapjaiban eltérő magyar és szlovák megközelítéstől tágabb nemzetközi síkra terelődjék.

– A lengyel államfő által 2009-ben Esterházy Jánosnak posztumusz adományozott magas rangú állami kitüntetés után egyre több tudományos publikáció jelenik meg a lengyel gyökerekkel is bíró magyar mártírpolitikusról, és lengyelországi emlékhelyeket is állítottak neki. A cseh kormánynál el tudták érni, hogy megjelöljék azt a helyet, ahol Esterházy földi maradványait a kommunista diktatúra alatt elhantolták. Számos publikáció is bizonyítja, hogy a cseh történetírás fokozatosan átértékeli az Esterházy Jánossal kapcsolatos eddigi elutasító álláspontját. Nemcsak a lengyel szejmben, az amerikai szenátusban, de a brüsszeli Európai Parlamentben is elhangzott már érdemeit méltató felszólalás – hívta fel a figyelmet a külügyi tárcavezető.

Mindettől függetlenül az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára a Rákóczi Szövetség által szervezett legutóbbi budapesti megemlékezésen azt mondta: Esterházy János élete vértanúság. Soltész Miklós szerint akik Esterházy Jánost életében ismerték, tetteit és bátorságát csodálták, azok vallják: igaz, szent életű ember élt közöttünk a huszadik században. – Akik még mindig félnek kimondani, hogy nem háborús bűnös, hanem embermentő hős volt, azok is bevallják előbb-utóbb tévedésüket – emelte ki.

Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja európai parlamenti képviselője ugyanott azt mondta: egyetlen nemzet sem állhat meg a világon a történelem előtt, amelyik nem becsüli önmagát.