Lázár: Az ellenzék vitázzon az Európai Bizottsággal

A miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a közbeszerzési törvényről beszélt.

A pályázati felhívásokat a tárcák főosztályai írják ki, s lezáráskor visszakerülnek még egyszer a bizottság elé az egymilliárd forint feletti pályázatok. A miniszterelnök minisztereivel nem hoz döntést, pályázatokat soha nem lát, a fejlesztéspolitikai döntéseit pedig a költségvetés teherbíró képességének figyelembevételével hozza meg – hangoztatta a tárcavezető, aki arra is kitért: különbség van a közbeszerzési pályázatok kiválasztott nyertesei és az uniós fejlesztési programok kedvezményezettjei között. Utóbbiak az önkormányzatok, az állam, állami szervek, egyetemek és egyházak, amelyek kormánytól függetlenül bonyolítják le a közbeszerzési eljárásokat.

A miniszter arról is beszélt, hogy ellenzéki pártok „mondvacsinált ügyekben” próbálják elhitelteleníteni a fejlesztéspolitikai intézményrendszert. Ezt annak tulajdonította, hogy közeledik a 2007 és 2013 közötti finanszírozási ciklus lezárása, és idén még 2236 milliárd forintot kell kifizetni, ami a gazdasági növekedésben meghatározó jelentőségű. Leszögezte: 98 százalékban hibátlanul történik a források kifizetése, a 2 százalékos hibaarány pedig egybeesik a nemzetközi sztenderddel.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a várakozásoknál jobban visszaigazolódott a takarékszövetkezeti integráció helyessége; a kormány a hazai bíróságok és az Európai Bizottság előtt is megnyerte a csatát. A kilenc takarékszövetkezet közül, amelyek „kihúzták magukat” az integráció alól, már csak kettő van talpon – mondta. A tárcavezető azt is jelezte, hogy Magyarországon először minden hazai takarékszövetkezetet átvizsgáltak, az 1 millió 100 ezer ügyfél megtakarításai a legnagyobb biztonságban vannak. Jelezte, csaknem 30 intézetnél kellett tőkét pótolni, s a 121-ből több tucat volt, amelyet integráció nélkül csődhullám fenyegetett volna.

A miniszter tájékoztatása szerint új termékekkel fognak a piacra lépni, ennek egy befektetési alap is része lesz, s az állam garanciával áll mögötte. Aki a takarékszövetkezethez viszi holnap reggel a pénzét, az állam által kiemelten támogatott egyesülésre bízza azt – magyarázta. Lázár János arról is beszámolt, hogy 6000 vállalati és 12 ezer 600 lakossági hitelt világítottak át, s bizonyos takarékszövetkezeteknél félvállról vették a pénzkezelést, ezért a törvényesség visszaállítását kérték. Kitért arra, hogy informatikai fejlesztést hagyott jóvá a kormány a takarékszövetkezetek számára, modernizálni fogják a rendszert, az intézetek zöld- és agrárbankként is működnek a továbbiakban, piaci alapon – tette hozzá. Lázár János arról is beszámolt, hogy állami ügynökség fogja megvásárolni a miskolci, debreceni és pécsi ipari parkok növeléséhez szükséges területeket, s átadják azokat vagyonkezelésbe.

Munkabizottságot hozott létre a kabinet azzal a céllal, hogy összehangolja a Kárpát-medencei magyarokkal kapcsolatos kormányzati munkát – közölte Lázár János. Elmondta: az előző napi kormányülésen áttekintették a Kárpát-medencei magyarság helyzetét, azon belül a magyar kormány támogatáspolitikáját. Utóbbival kapcsolatban a kabinet úgy döntött: az új támogatási rendszer középpontjában a gyermekvállalásnak és az oktatás-nevelésnek kell állnia a határokon túl is – ismertette. A megújuló támogatáspolitikában a magyar kormány kiemelt szövetségesként tekint a határon túl működő történelmi egyházakra, azokra a településekre, ahol a magyarságnak sikerült megőriznie a demográfiai többséget, valamint a vállalkozói érdekképviseletekre – mondta Lázár János.

Két lépcsőben emelik a rendészeti területen dolgozó adminisztratív munkavállalók bérét – jelentette be Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: akik nem tartoznak a szolgálati törvény hatálya alá, azok 2015 júliusában és 2016 januárjában kapnak béremelést, ennek mértéke 10 százalék. A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a szerdai kormányülésen felhatalmazták Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, hogy tegyen javaslatot a szociális ágazatban dolgozók bérkiegészítésére.

A kormány semmilyen döntést nem hozott, nem is tárgyalt a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) épületeiről – mondta a Miniszterelnökség vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján. Lázár Jánost a BCE budai campusának sorsáról, a kertészettudományi, élelmiszer-tudományi, tájépítészeti kar leválasztásáról szóló sajtóhírről kérdezték. Azzal kapcsolatban, hogy az értesülések szerint Hódmezővásárhelyre költözhetne az egyetem egyik kara, a miniszter – aki egyben Hódmezővásárhely országgyűlési képviselője, korábbi polgármestere – azt mondta: még viccnek is rossz, hogy a Corvinus bármelyik egysége Hódmezővásárhelyre kerülne. Jelezte egyúttal, hogy a Corvinus kertészettudományi karának ő maga nagy támogatója.