Információink szerint ezt is tartalmazza az a miniszterelnöknek küldött levél, amelyben – a kisgazda parlamenti csoport nevében – a fideszes Turi-Kovács Béla javasolja az M4-es építésének leállításáról hozott döntés felülvizsgálatát. A képviselő megkeresésünkre kifejtette, olyan megoldásra van szükség, amely a már befektetett forrásokat is felhasználja, ugyanakkor egyszerűbb és olcsóbb megvalósítást jelent a leállított M4-esnél. Vagyis fontos „a műszaki feltételek és a költségek arányossága”. Szerinte az S4-eshez hasonló megoldás Ausztriában kiválóan működik. Ennek lényege, hogy elhagytak olyan járulékos elemeket, például a leállósávot vagy a pihenőhelyeket, amelyek drágítják az útépítést. – Ezek nélkül is lehet olyan autóutat építeni, amely 110 kilométeres sebességgel használható – fogalmazott.
Az osztrák S4-es gyorsforgalmi út köti össze az A2-es autópályát az S31-es autóúttal Bécsújhely és Nagymarton között. Legtöbb részén kétszer két sávos, viszont nincs leállósáv, és a haladási irányokat sem választották el betonelemekkel vagy szalagkorláttal, csupán dupla záróvonalat festettek fel.
Kérdés, hogy ez mennyire lenne biztonságos itthon, hiszen a 4-es főúton kifejezetten nagy a forgalom, és ez vagy ennek nagy része menne át az új útra. Az pedig, hogy az osztott útpálya hiánya mit jelent a hazai viszonyok között, jól mutatták egykor az M0-s bizonyos szakaszain történt súlyos balesetek.
A Népszabadság tegnap arról írt, hogy halálút lehet az M4-esből, mivel jelentős biztonsági elemeket hagynának el. A beszámoló szerint a különböző szintű csomópontok helyett szintbeli kereszteződésekbe futhat bele a kétszer két sávos út, vagyis akár lámpás kereszteződések is lehetnek. Ez viszont még az S4-esnél is nagyobb visszalépés lenne, a hivatkozott osztrák példánál ugyanis egymást érik a felüljárók, lámpás kereszteződés nincs.
Az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építését március végén függesztette fel, majd április elején állította le a kormány. A hivatalos magyarázat kezdetben az Európai Bizottság kartellgyanújáról szólt, de gyorsan kiderült, hogy a bizottság a tendereztetést nem kérdőjelezte meg, mivel egy pillanatig sem vett részt a finanszírozásban. Később, a leállításkor a kormány már azzal érvelt, hogy akkor vált egyértelművé: Brüsszel az előzetes támogatás reményét is megvonta a programtól.
A kormány korábbi határozata szerint a nemzeti fejlesztési tárcának május végéig kell javaslatot tennie az Abony és Fegyvernek közötti szakasz megépítésére, pontosabban Szolnok és térsége bekapcsolására a gyorsforgalmi hálózatba. Ezután kerülhet csak a kérdés a kormány elé. Bár a szaktárca javában dolgozik a javaslaton, könnyen elképzelhető, hogy a döntés júniusra csúszik. Boldog István fideszes országgyűlési képviselő – Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szavait tolmácsolva – viszont még a múlt héten is arról beszélt, hogy a kormány még ebben a hónapban döntést hoz az ügyben. A megye országgyűlési képviselői egyébként találkozót kezdeményeztek Orbán Viktor miniszterelnökkel és Lázár Jánossal, hogy tárgyaljanak a beruházás mielőbbi folytatásáról.
Az M4-esen a leállítás előtt mintegy 30 kilométeres szakasz építését kezdték meg, az állam több mint 60 milliárd forintot kifizetett, az elvégzett munka pedig csaknem 40 milliárd forint értékű volt. Nem tudni, hogy az építő cégek – a Colas–Swietelsky-konzorcium, a Közgép–A-Híd-konzorcium és a Strabag – perre mennek-e az állammal. Turi-Kovács Béla korábban arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy nemcsak Szolnok, hanem Mezőtúr, Karcag vagy Kisújszállás jövője is a megfelelő összeköttetéstől függ, a gyorsforgalmi út tehát mindenképpen kell a térségbeli települések fejlődéséhez. A levéltől mindenesetre azt reméli, hogy a térség „biztatást kap” az ügyben Orbán Viktortól.
