Gyurcsány befogadná a menekülteket

A volt miniszterelnök szerint emberiességi, keresztényi és európai uniós tagországi kötelessége Magyarországnak, hogy befogadja a rá jutó „hétszáz menekültet”.

2015. 06. 01. 15:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: évente 700 milliárd forintot kap az ország a befizetésein túl az EU-tól, a kért 700 ember elhelyezését is az unió finanszírozná, így azt gondolja, hogy „teljesítenünk kell a kérést”.

Emellett az országnak emberiességi kötelezettségei is vannak a táborokban élő gyerekek és családok felé, a humanista álláspont szerint a gazdag felelős a szegényért – folytatta. Továbbá, „mivel mind a választópolgárok, mind a politikusok részéről sokan keresztény országként szeretnék látni Magyarországot”, Gyurcsány Ferenc a keresztény álláspontra is hivatkozott.

Kitért arra: sokan hivatkoznak az Egyesült Államok szigorú bevándorláspolitikájára, amely mellett azonban az ország évente 50 ezer embernek ad zöldkártyát „emberiességi megfontolásból”. A volt miniszterelnök úgy vélte: Európa akkor tud megálljt parancsolni az egyre több bevándorlónak, ha „a tőle elvárható mértékig” befogadóként viselkedik.

Kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc a debreceni menekülttábor bezárásának kormányzati tervét úgy kommentálta: mivel a menekültügyi eljárás idejére mindenképpen el kell helyezni valahol a menedékkérőt, „egy tábort be lehet zárni, de akkor másikat kell nyitni”.

A pártelnököt kérdezték cége, az Altus Zrt. vezette konzorcium által elnyert európai uniós megbízásról is. Hangsúlyozta, hogy minden olyan szabályt támogat, amely megakadályozza, hogy mindazok, akik közelében vannak a döntéshozatalnak, „azok végül kedvezményezettjei is legyenek ennek”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánya idején hoztak olyan szabályt, amely szerint „a kormány és az állam érdekkörében eldőlő uniós és magyar forrásokra kormánytagok, parlamenti képviselők nem pályázhattak”, ezt azonban 2010-ben eltörölte az Orbán-kormány. Felidézte, hogy a DK a múlt héten kezdeményezte, hogy állítsák vissza ezt a szabályt.

A pártelnök párhuzamot vont az Altus elleni kormányzati fellépés és a Haza és Haladás Alapítvány, valamint az Ökotárs és a Norvég Alap ellen „indított támadás” között, hozzáfűzve: ez a kormány nem tudja elviselni, hogy tőle független források érkeznek a magyar közéletbe. Hangsúlyozta, hogy pártját mind az Állami Számvevőszék, mind a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszeresen ellenőrizni – mint minden pártot –, de rendkívüli vizsgálatnak is „áll elébe”, saját adóbevallását illetően is.

Szólt arról is, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten beszámolt arról: levelet kapott Walter Deffaától, az Európai Bizottság főigazgatójától, aki beismerte, hogy nem jártak el kellő körültekintéssel és elmulasztották elvégezni az Altus Zrt. háttérvizsgálatát. Gyurcsány Ferenc ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a levelet nem hozták nyilvánosságra, annak tartalmáról „csak Lázár János szavait ismerjük”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.