Rácz Jenő szerint a fenti problémák megoldásához nagyjából 110 milliárd forintos többletforrás kellene az idei évhez képest, ezzel szemben csak bizonyos tételek kiadásait emelték. Ezért a kórházszövetség kezdeményezte, hogy az ehhez szükséges bevételeket a baleseti adóból és más járulékokból, illetve az intézményátalakításon megspórolt pénzből fedezzék. Ám e javaslataikat nem látták visszaköszönni a költségvetési tervezetben. A kórházszövetségnél úgy látják, hogy ha a személyi jövedelemadó egyszázalékos csökkentésének összegét becsatornázták volna az egészségügyi ellátásba, akkor az nemcsak a társadalmi szolidaritást erősítené, hanem fedezhető volna belőle a fennálló hiány is.
Kérdésünkre, mennyiben van mozgástér a költségvetésben arra, hogy a jövő évben végül mégis növeljék az egészségügyi kiadásokat, Rácz Jenő elmondta: a béremelés kérdésében folytatódnak a tárgyalások, ezért még lehetséges a változtatás. Így ha az ágazati munkavállalókat képviselő szakszervezetekkel magasabb béremelésről állapodnának meg, az még felülírhatja a jövő évi költségvetést.
Július 1-jétől léphetne életbe az egészségügyi ágazati kollektív szerződés az ügyelet és a túlmunka egységes szabályozásával, amely minden dolgozóra kiterjedne – értesítette lapunkat Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ EDDSZ) elnöke. Februárban a Péterfy Sándor utcai kórház két dolgozója jelezte, hogy nem kapják meg időben a túlórákért járó pénzt, ugyanis egy európai uniós irányelv hat hónapos munkaidőkeretet és ennek alapján való elszámolást tesz lehetővé. Az elmúlt időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy az egészségügyi dolgozók elégedetlenek ezzel a helyzettel, korábban szeretnének a pénzükhöz jutni. Cser Ágnes ezzel kapcsolatban elmondta: már május elején megindultak az ágazati értekezletek az egészségügyi államtitkársággal arról, hogy a jelenlegi szabályozást meg kell változtatni. Ágazati kollektív szerződéssel ugyanis szabályozni lehet a kérdéseket, amelyeket a törvény szigorúbban szabályoz. A júliustól bevezetendő kollektív szerződésben már három hónapra csökkenne a munkaidőkeret, és ennél rövidebb időn belül kerülne sor az elszámolásra. Cser hangsúlyozta: nagy eredmény, hogy az egészségügy legitim szervezetei és köztestületei, vagyis a szakdolgozói kamara és az orvosi kamara, valamint a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete is támogatja a kezdeményezést. Hozzátette: jelenleg különböző helyi kollektív szerződések vannak, ezért nagyon fontos lenne, hogy országosan egységesen mindent tételesen szabályozzanak. Az ágazati kollektív szerződéssel ugyanis csökkenthető az egészségügyi dolgozók kiszolgáltatottsága, túlterheltsége, és növelhető az egészségügyi dolgozók egzisztenciális biztonsága. (Majláth)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!