Aligha örülhetnek az egészségügyi dolgozók a jövő évi költségvetés tervezetének: a szakdolgozók által követelt 50 ezer forintos alapilletmény-növelés forrása hiányzik a büdzséből, ahogy az orvosok sem számíthatnak jelentős bérnövekedésre.
Ami a konkrét számokat illeti, az előterjesztés szerint az Egészségbiztosítási Alap jövő évi előirányzata 1963,7 milliárd forint, szemben az idei 1912 milliárdos összeggel. Ezen belül jövőre a háziorvosi és háziorvosi ügyeleti ellátás tízmilliárd forinttal kap többet, az alapellátás megújításának második ütemére úgyszintén tízmilliárd forintot költenek. A célelőirányzatok összegét 67,7 milliárdról 83,8 milliárd forintra emelték; ez azt a 15,8 milliárdos béremelést tartalmazhatja, amely várhatóan 43 ezer ápolót és 18 ezer orvost fog érinteni. Számos más tételt ugyanakkor változatlanul hagyott a jövő évi büdzsé tervezete: a fogászati ellátás, a betegszállítás, az otthoni szakápolás, a mentés és a laboratóriumi ellátás mellett több kiadási elem is fillérre pontosan megegyezik az idei, igencsak szűkre szabott összeggel.
Lapunk megkeresésére Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség előző elnöke elmondta: jelenleg két fő problémával küzd az egészségügy, az egyik az adósságkonszolidáció, a másik pedig a szakdolgozók béremelése. Míg az ez évi költségvetésben elkülönítettek egy 60 milliárd forintos általános tartalékot a költségvetési intézmények adósságainak szanálására, addig a jövő éviben már nincs ilyen tervezet. Ugyanakkor továbbra is 4,5 milliárd forinttal növekszik havonta a kórházi adósságállomány, ami ha átkerül a jövő évre, nem lesz miből kifizetni. Rácz Jenő szerint a szakdolgozók béremelésének fedezete is hiányzik a költségvetésből, ehhez legalább 30 milliárd forintos forrásra lenne szükség. Ha azonban nem csak a szakdolgozók bérét emelnék, az már jóval meghaladná ezt az összeget. A kórházszövetség előző elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátás jövőre csak ötmilliárd forinttal kap többet, miközben itt 50 milliárdos növekményre volna szükség.
Rácz Jenő szerint a fenti problémák megoldásához nagyjából 110 milliárd forintos többletforrás kellene az idei évhez képest, ezzel szemben csak bizonyos tételek kiadásait emelték. Ezért a kórházszövetség kezdeményezte, hogy az ehhez szükséges bevételeket a baleseti adóból és más járulékokból, illetve az intézményátalakításon megspórolt pénzből fedezzék. Ám e javaslataikat nem látták visszaköszönni a költségvetési tervezetben. A kórházszövetségnél úgy látják, hogy ha a személyi jövedelemadó egyszázalékos csökkentésének összegét becsatornázták volna az egészségügyi ellátásba, akkor az nemcsak a társadalmi szolidaritást erősítené, hanem fedezhető volna belőle a fennálló hiány is.
Kérdésünkre, mennyiben van mozgástér a költségvetésben arra, hogy a jövő évben végül mégis növeljék az egészségügyi kiadásokat, Rácz Jenő elmondta: a béremelés kérdésében folytatódnak a tárgyalások, ezért még lehetséges a változtatás. Így ha az ágazati munkavállalókat képviselő szakszervezetekkel magasabb béremelésről állapodnának meg, az még felülírhatja a jövő évi költségvetést.
Július 1-jétől léphetne életbe az egészségügyi ágazati kollektív szerződés az ügyelet és a túlmunka egységes szabályozásával, amely minden dolgozóra kiterjedne – értesítette lapunkat Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ EDDSZ) elnöke. Februárban a Péterfy Sándor utcai kórház két dolgozója jelezte, hogy nem kapják meg időben a túlórákért járó pénzt, ugyanis egy európai uniós irányelv hat hónapos munkaidőkeretet és ennek alapján való elszámolást tesz lehetővé. Az elmúlt időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy az egészségügyi dolgozók elégedetlenek ezzel a helyzettel, korábban szeretnének a pénzükhöz jutni. Cser Ágnes ezzel kapcsolatban elmondta: már május elején megindultak az ágazati értekezletek az egészségügyi államtitkársággal arról, hogy a jelenlegi szabályozást meg kell változtatni. Ágazati kollektív szerződéssel ugyanis szabályozni lehet a kérdéseket, amelyeket a törvény szigorúbban szabályoz. A júliustól bevezetendő kollektív szerződésben már három hónapra csökkenne a munkaidőkeret, és ennél rövidebb időn belül kerülne sor az elszámolásra. Cser hangsúlyozta: nagy eredmény, hogy az egészségügy legitim szervezetei és köztestületei, vagyis a szakdolgozói kamara és az orvosi kamara, valamint a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete is támogatja a kezdeményezést. Hozzátette: jelenleg különböző helyi kollektív szerződések vannak, ezért nagyon fontos lenne, hogy országosan egységesen mindent tételesen szabályozzanak. Az ágazati kollektív szerződéssel ugyanis csökkenthető az egészségügyi dolgozók kiszolgáltatottsága, túlterheltsége, és növelhető az egészségügyi dolgozók egzisztenciális biztonsága. (Majláth)
