Bogárdi Szabó István ismertetése szerint a 2006 óta működő misszió három állandó, tizenhét pályázati pénzből alkalmazott és ötven-hatvan önkéntes munkatársa sokrétű munkát végez: magyar nyelvet és kultúrát tanítanak, élelmet és lakhatást biztosítanak, a gyermekeket eljuttatják a közoktatásba, jogi segítséget adnak a menekült státussal rendelkező külföldi, többnyire afrikai migránsoknak. Az egytől négy évig tartó képzés végén pedig, amikor a menekült már rendelkezik megfelelő nyelvtudással és tapasztalattal, a misszió munkatársai munkához segítik.
A református püspök kiemelte: bár ez nem látványos és gyorsan elvégezhető munka, a misszió adatai szerint igen nagy hatásfokú, hiszen többnyire nyolcvan-kilencven, olykor százszázalékos ezeknek az embereknek az integrációja a magyar társadalomba.
Ezekből az emberekből nem lesz bűnöző, a misszió munkája pedig jelzi, hogy Magyarország nem idegengyűlölő. Maguk a menekültek is azt mondják, hogy a magyarok segítőkész, jószívű emberek. Hozzátette: abban azonban vita van a szakemberek között, hogy meddig növelhető az integrációban részt vevők száma.
Ugyanakkor az látszik – hangsúlyozta a református püspök –, hogy a menekült státust megkapó emberek száma 300 és 500 között volt akkor is, amikor csak néhány ezer ember érkezett Magyarországra és tavaly is, amikor már 40 ezer ember lépte át a határt. Ennek szomorú oka, hogy azokról a helyekről, ahonnan valóban menekülni kell, nagyon nehéz elmenekülni – fogalmazott.
Bogárdi Szabó István kitért arra is, hogy a menekültek között sok a vallása miatt üldözött keresztyén, ez azonban a legtöbb esetben nem derül ki. Az Európába érkezők ugyanis azt tapasztalják, hogy nem szívesen fogadnak be vallási okokból üldözött embereket. Miközben a menekültekről szóló 1951. évi genfi egyezmény leszögezi, hogy a vallási okokból üldözött ember menekültnek minősül, a nyugati hatóságok az európai fogadóállomásokon azt tanácsolják a menekülteknek, ne hivatkozzanak arra, hogy vallási okokból üldözik őket.
Európa mélyen hallgat a vallási üldözésekről – fogalmazott Bogárdi Szabó István. A média persze végzi a dolgát, „a kivégzések, a merényletek megadják az esti borzongást az elkényelmesedett európai lakosságnak. Ezen túlmenően azonban összetett szándékot sem az Európai Unióban, sem az európai országokban nem látok arra, hogy jelezzék, nincs ez így jól” – tette hozzá.
A kérdésnek a magyar politikai és közéletben való megjelenéséről a református püspök úgy nyilatkozott: a legfontosabb, hogy nem lehet, nem szabad ebből a problémából napi politikai tőkét kovácsolni. Az idén hetvenezer ember érkezett Magyarországra, és aki azzal foglalkozik, hogy ebből a helyzetből hogyan tud a következő közvélemény-kutatáson vagy választáson százalékpontot nyerni, az nem érti, hogy „átszakadt a gát” – mondta.
