A tárca vezetője az új radarkomplexum hadrendbe állítási ünnepségén hangsúlyozta: „A világ élvonalába tartozó technológiának és csúcskategóriás vadászrepülőknek köszönhetően elmondhatjuk, hogy amit ma, a 21. század elején itt, Európában megtehetünk a honi légtér védelmében, azt meg is tesszük.” Hozzátette: az új radarállomás nemcsak Magyarország, hanem az egész NATO légterének védelméhez hozzájárul. A katonai szövetség olyan nagy reményekkel viseltetik a radar működése iránt, hogy saját költségvetéséből állta az építés 94 százalékát, és a radar élettartama alatt, 2033-ig a működés költségeihez is forrást biztosít a NATO – mondta.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy az új radarállomásról még a Horn-kormány döntött 1998-ban, azonban 2010-ig mind a Zengőre, mind a Tubesre tervezett beruházás meghiúsult, „mert nem sikerült elmagyarázni az embereknek, miért fontos ez a radar”. A legnagyobb siker, hogy a Tolna megyei Medinán az emberek „saját akaratukból és jól felfogott érdeküket követve” a honvédelem ügye mellé álltak – jegyezte meg.
Hende Csaba szólt arról is, hogy évente több mint félmillió repülőgép halad át Magyarország légterén, és ahhoz, hogy biztonságosan lehessen kezelni ezt a forgalmat, elengedhetetlenül szükséges a korszerű légtérfigyelő rendszer. Az ünnepségen – amelyen jelen volt Maria Assunta Accili, Olaszország budapesti nagykövete is – a tárca vezetője hangoztatta, hogy a Honvédelmi Minisztérium jó partnerre talált a radarberendezést szállító olasz Selex ES vállalatban, a cégnek is köszönhetően a radar beüzemelése lett a legegyszerűbb része a radarépítési folyamatnak.
Az ünnepséget követő sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva Hende Csaba úgy fogalmazott: a radarállomás „jelentős költségbe került”. Koen Gijsbers, a NATO Kommunikációs és Információs Ügynökségének főigazgatója arról számolt be, hogy egy program keretében Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon nyolc radart állítottak hadrendbe. Hozzátette, hogy ezek a legjobb radarok, amivel a NATO Európában rendelkezik.
További kérdésre válaszolva Hende Csaba kifejtette: mobil radarszázadra a 3D-s radartól függetlenül is szükség van, hiszen feszült biztonsági helyzetben az épített radarok elsődleges katonai célpontoknak számítanak. Hozzátette: a mobil radareszközöket hamarosan újabb, nyugati radarokkal kell felváltani, mert az orosz gyártmányú berendezések élettartamuk végéhez érnek, és alkatrészellátásuk is bizonytalan.
Zentai László, a Magyar Honvédség veszprémi radarezredének parancsnoka a rendezvényt megelőzően az új létesítményt ismertetve elmondta: a radart szerda reggel nyolc órától állítják hadrendbe, ettől fogva váltja fel az 1987-ben telepített orosz lokátortechnikát.
A medinai háromdimenziós radar ötödik generációs, számítógépes jelfeldolgozású berendezés, amely hatékonyabban, kisebb energiabefektetéssel működik, ugyanakkor nagyobb teljesítményre képes és könnyebben fenntartható, mint a leváltott orosz radarok. Felidézte, hogy a hazai radarrendszer másik két elemét, Békéscsabán és Bánkúton 2014 áprilisában állították hadműveleti szolgálatba.
A medinai radarállomás megépítéséről 2011 márciusában született döntés, a 45 méter magas radartorony alapkövét 2012 októberében helyezték el, és a HM Elektronikai és Informatikai Zrt., valamint a Megalogistic Zrt. kivitelezésében 2014 márciusában készült el 1,1 milliárd forintos beruházással. Ezzel egy időben megkezdődött a RAT 31 DL típusú radarberendezés szállítása és összeszerelése. A radar idén januárban kezdődött, több ezer órás megbízhatósági tesztje Zentai László tájékoztatása szerint sikeresen befejeződött.
