Nyilvánosak a felsőoktatási ponthatárok

Mindent ver az ELTE angol-német szakpárja, 492 a limit ott.

A Felvi.hu oldalon közzétett adatok alapján államilag támogatott képzésben az egyik legmagasabb pontszám, minimum 465, az alkalmazott közgazdaságtan szakra, gazdaságelemzési képzésre és nemzetközi tanulmányok szakra kellett. Ez a szám már ismert volt, ugyanis mindhárom szak azon negyvenegy közé tartozik, amelyen korábban – tavaly decemberben – központilag meghatározták a ponthatárokat.

Szintén ismert volt, hogy államilag finanszírozott jogászképzésre és nemzetközi gazdálkodás szakra 460 ponttal, pénzügy és számvitelre 458-cal, kommunikáció és médiatudomány, illetve gazdálkodás és menedzsment szakra 455-tel lehetett bejutni. Háromszáz pontot határoztak meg például a politológia, a szociológia szakirányoknál; osztatlan tanárképzésben 305 pontot rögzítettek.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyes osztatlan tanári képzésein rendkívül magas pontszámok szerepelnek: angol-német és nemzetiségi német szakpáron például 492, fizika-informatika szakos képzésen 480, olasz-magyar tanárszakon 478 pont. A Szegedi Tudományegyetem földrajz-történelem szakos tanárképzésén 460, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem-olasz szakpáros tanárképzésén 463 pontra volt szükség a bejutáshoz.

Az orvosképzésre bekerüléshez a Semmelweis Egyetemen 435 pontnál, Szegeden 413 pontnál, Debrecenben 409-nél, Pécsett pedig 403-nál húzták meg a határt. Az állami ösztöndíjas általános orvos szak központilag meghatározott minimumponthatára 380 volt.

Más szakokon is felfelé módosították az eredeti központi ponthatárokat az intézmények. Jogászképzésre a meghatározott 460 pontos minimumnál többet három egyetemen kérnek a bejutáshoz: Pécsett 472, a Széchenyi István Egyetemen 464, Miskolcon pedig 462 pontot.

A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán költségtérítéses képzésben is 451 pont kellett a bejutáshoz. Állami ösztöndíjas képzésen a nemzetközi tanulmányok angol nyelvű szakhoz, valamint az alkalmazott közgazdaságtanhoz 466-nál, a gazdálkodási és menedzsment angol és magyar nyelvű képzéséhez pedig egyaránt 455-nél húzták meg a határt.

A Műegyetemen az államilag finanszírozott pénzügy és számvitel szakhoz 457, a vegyészmérnöki szakhoz 433, gazdálkodás és menedzsmenthez 460, a biomérnöki képzéshez 399, az építészmérnökihez pedig 356 pont kellett.

A hivatalos ponthatárváró rendezvénynek, a Pont Ott Partinak idén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont. A kilencedik alakommal megrendezett eseményen koncertek, előadások és háttérbeszélgetések várták az érdeklődőket. Szó esett egyebek között külföldi ösztöndíjakról, a hallgatók pénzügyeiről és a gólyaélet szabályairól. A szervezők tájékoztatása szerint két-háromezer ember vett részt a rendezvényen.

A ponthatárok kihirdetése előtti visszaszámlálást Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, valamint Kiss Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorhelyettese indította el. A ponthatárok kihirdetése után a jelenlévő diákok többsége láthatóan örömmel fogadta az eredményeket.

Idén 105 ezer fiatal jelentkezett a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire (tavaly 106 ezer jelentkező volt). Első helyen alapképzésre több mint 68 ezren, osztatlan képzésre tízezernél többen, mesterképzésre több mint 21 ezren, felsőoktatási szakképzésre pedig mintegy 5 ezren jelentkeztek. Állami ösztöndíjas képzésre 91 595, míg önköltséges képzésre 14 021 felvételi kérelmet regisztráltak. A jelentkezők átlagéletkora 23,6 év volt.

A legnépszerűbb képzési terület – tavalyhoz hasonlóan – a műszaki volt, erre a felvételizők 16 százaléka jelentkezett. Gazdaságtudományi képzésre 15, pedagógusira 12, orvos és egészségtudományi képzésre 9, informatikai képzésekre 8 százalékos volt a jelentkezési arány.

A legnépszerűbb szak a gazdálkodás és menedzsment volt, második helyre az óvodapedagógus képzés jött fel, harmadik a gépészmérnök szak. Utánuk a mérnökinformatikus és jogász szakok következtek. Emelkedett az osztatlan tanárképzésre jelentkezők száma: 2013-ban 2607-en, tavaly 3537-en, idén 3963-an adtak be kérelmet.

A legkedveltebb intézmény ebben az évben is az ELTE volt – ide több mint 22 ezren jelentkeztek –, a második helyen, csaknem 15 ezer felvételizővel, a Szegedi Tudományegyetem végzett.

A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal közreműködésével, az Emberi Erőforrások Minisztériumának jóváhagyásával, egyebek mellett a felvételizők számának, az intézmények kapacitásának, valamint a jelentkezők eredményeinek figyelembevételével határozzák meg.

A besorolási döntést, amely tartalmazza, hogy kit hova vettek fel, az e-felvételi szolgáltatásból tölthetik le a jelentkezők. Amint a határozat elérhetővé válik, az Oktatási Hivatal elektronikus levélben értesíti a felvételizőket, legkésőbb augusztus 5-éig. Azok a felvételizők, akik jelentkezéskor megadták a mobilszámukat, még csütörtök este sms-értesítést is kapnak az eredményekről.

A Független Diákparlament szerint sok hallgató csak mesés pontszámokat elérve juthat be a választott képzésre. Jancsó Zsombor, a szervezet elnöke csütörtökön Budapesten, a Pont Ott Parti pontváró rendezvény helyszínén tartott sajtótájékoztatóján elmondta, az elmúlt évek oktatáspolitikája azt eredményezte, hogy sok hallgató csak kiugróan magas pontszámokat elérve juthat be a választott képzésre, vagy milliós hiteltartozást felhalmozva végezheti el azt. Hangsúlyozta, fontosnak tartják, hogy Magyarország minél több, piacképes tudással rendelkező egyetemistát képezzen. A diákvezető szerint nem tudni, hogy az oktatáspolitika mi célt szolgál, de „Magyarország jövőjét biztosan nem”. Közölte: szeretnék elérni, hogy a fiatalokat minél jobban vonják be az oktatásügyi szakmai munkába és döntéshozatalba.

Ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény, minden ötödik felvételiző az ELTE-re adta be jelentkezését, 8093 fő kezdi meg itt tanulmányait szeptemberben – közölte az intézmény. 22 182-en jelentkeztek oda. Első helyen 12 ezren jelölték meg az egyetem valamelyik szakját. A gólyák 86 százaléka nappali tagozatos lesz, 75 százalékuk alap- és osztatlan képzésben vesz részt. Az ELTE-n idén szükséges legmagasabb ponthatár 492 volt, ezt annak kellett elérnie, aki angol nyelv és kultúra – német és nemzetiségi német nyelv és kultúra osztatlan tanári szakra akart bekerülni. Összesen tizennégy szakon volt szükség 450-nél több pontra a sikeres felvételihez. Az ELTE legnépesebb szakja idén a jogászoké, 607 fővel, őket követik a programtervező informatikusok 519-cel.

A magyar felsőoktatás gazdaság-, agrár- és társadalomtudományi zászlóshajójának számító Budapesti Corvinus Egyetem hat karára a most befejeződött felvételi eljárásban 4042 jelentkező nyert felvételt, ami közel 5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A BCE az elmúlt évekhez hasonlóan idén is növelni tudta a felvett jelentkezők számát.