Nem sokat tudok arról, hogy mi fog történni, de én nemrég költöztem ide – mondta a pécsi fiatal lány, Terdi Anita, aki az egyik, a magasházzal szomszédos négyemeletes panelban él, albérletben. Elmondása szerint nem sokat tartózkodik otthon, így nem tudja, hogy kaptak-e már hivatalos tájékoztatást a bontásról az épületben lakók.
– Annyit tudok, hogy már nagyon régóta tervezik a bontást, de még nem sikerült tenni ennek érdekében – tette hozzá.
– Júliusban költöztünk ide, és augusztusban derült ki, hogy biztosan el fog ez indulni. A portól meg a zajtól tartunk inkább.
Az önkormányzat ugyanis – mint hatóság – alig egy hónapja lépett nagyot az ügyben. A város jegyzője, Lovász István azt követően, hogy a megyei kormányhivatal immár harmadjára adott ki az életveszélyes állapotra hivatkozva a bontási határozatot, szintén kötelező érvényű határozattal élt a nyáron. Ez pedig felgyorsította a lassan két éve húzódó folyamatot. Egy hetven év feletti asszony pedig azt mondta, hogy a fia éppen az 1974-ben indult építkezéskor írta a diplomamunkáját, és sokszor zengett, remegett a ház a munkálatok miatt.
– Nem lesz ebből semmi jó, de nekem már mindegy, hogy rám dől vagy sem. Ha lesz por, akkor majd lehúzom a redőnyt – mondta az asszony, aki szerint a bontás még nem téma a házban.
– Egy éve volt lakógyűlés, akkor ha jól emlékszem, megkeresték az itt élőket, de azóta nem volt más előrelépés – mondja a ház tövében egy másik helybéli nyugdíjas férfi, aki éppen feleségével tart hazafelé. – Nem vagyok műszaki szakember, de bízom abban, hogy nem lesz probléma, szintenként szedik majd szét a házat – vázolja fel maga is a korábban már a sajtóban is megjelent elképzeléseket. A pár a toronyház építésekor már szintén ott lakott.
– Akkor tiltakoztunk az építkezés ellen, aláírást is gyűjtöttünk, de nem érdekelte a pártot – mondta a nő. – Ez nem Amerika, ez egy magyar kisváros, még ha nagyvárosnak is mondják Pécset Maga a ház már nem zavar, csak ne dőljön rám.
Arra a kérdésre, hogy mégis mit szeretnének látni az ingatlan helyén, a helyiek egybehangzóan azt mondták: parkot néhány paddal – és ha minden igaz, akkor az ingatlan eltüntetése után az önkormányzat is zöldövezetet akar kialakítani a telken.
Az ingatlan kálváriája hosszú időre nyúlik vissza. A fémszerkezetben talált rozsdásodás miatt 1989-ben kiürített épületet épp egy esztendeje ugyan megvásárolta a pécsi önkormányzat 25 millió forintért, ám ezt az adásvételt megtámadta egy spanyol cég. A hispán Share-Capitol S.L. ugyanis 2,26 milliárdos jelzálogjogot jegyeztetett be a házra. Vélhetően ez a cég volt az, amely a pécsi ingatlancsomag megvásárlásához többmilliárdos forrást adott a Grupo Miltonnak, amely 2008-ban a szocialisták regnálása alatt megszerezte – több más pécsi ingatlannal együtt – a szellemházat. Ezt a La Torre 2008 Kft. projektcég vette meg. A befuccsolt sávolyi motorversenypálya kapcsán hírhedtté vált Milton nagy ívű tervekkel érkezett, újjá akarta építeni az ingatlant.
A fejlesztések azonban folyamatosan csúsztak, végül a vállalkozás elérhetetlenné vált, egy idő után pedig az épület őrzéséről, megóvásáról sem gondoskodtak. A kormányhivatal 2013-ban az ingatlan életveszélyes volta miatt el is rendelte a bontást. Ám ekkor megvásárolta a már felszámolás előtt álló La Torre Kft.-t egy pécsi, 75 éves asszony, ugyanakkor ő nem, hanem a fia állt a nyilvánosság elé, s arról beszélt, hogy az időhúzást szerették volna megszüntetni.
Nem sokkal később el is kezdődött a felszámolás, aminek keretében szerezte meg a város az épületet, amit végül bírósági úton támadott meg a Share-Capitol. A jegyzői beavatkozással – amely a közérdek és a környékbeliek biztonságának szavatolása miatt történt – azonban most az is világossá vált, nincs szükség arra, hogy a város birtokában legyen a ház, hiszen a határozatokat végre kell hajtani. Ennek érdekében a város önkormányzata már az év elején elindította a bontásra vonatkozó közbeszerzést, nyertest csak a közelmúltban hirdettek. A Strabag-MML Kft. és a Land-Bau Kft. konzorciuma 998 millió forintért tünteti el majd a házat, s erre a város kormányzati támogatást is kap.
Az épület szerkezetét egyébként a néhai MSZP-s polgármester, Toller László idején 300 millióból megújították, ám konkrét terv akkor sem volt a hasznosítására, így tovább pusztult az ingatlan.
