Kövér: Támogatni kell a határon túlra befektető magyarokat

Az Országgyűlés elnöke az elhalasztott társadalmi igények kielégítésének fontosságát is hangsúlyozta.

A házelnök tájékoztatása szerint eddig 750 ezren adtak be honosítási kérvény, és 700 ezren már le is tették az állampolgársági esküt. A nemzetpolitikai kormányzat célkitűzése az, hogy „1 millió új állampolgárt szerezzünk vissza a ciklus végére”.

Kövér László kijelentette, hogy a határokon átnyúló nemzetegyesítés politikájába olyan praktikus megközelítéseket kellene végre belevinni, „amelyek a mindennapi valóságban is érzékeltetik a világon, különösen a Kárpát-medencében élő magyarsággal, hogy egy egységes nemzetnek a részei, függetlenül attól, hogy melyik országnak az állampolgárai még, kényszerűségből, a magyaron kívül”.

Megítélése szerint Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfő nemzetpolitikájának a legnagyobb kártétele a kettős állampolgárságról megtartott népszavazás mellett az volt, hogy „a Kárpát-medencei magyarság gazdasági integrációjának alapját húzta ki azzal, hogy a csőd szélére juttatta az országot”.

„2002-ben ott jártunk, hogy azon gondolkodtunk, hogyan lehet nagyságrendileg növelni a támogatáspolitikára szánt költségvetési forrásokat, illetve, ami ennél fontosabb, hogy hogyan lehetne olyan támogatásokat, olyan forrásokat kitalálni, hogy az akkor már izmosodófélben lévő magyar vállalkozói réteg képes legyen befektetni a határ túloldalán lévő magyarlakta, illetve nem csak magyarlakta területeken – fogalmazott az Országgyűlés elnöke. – Ahogy Európa egységesedéséhez is nagyban hozzájárult a gazdasági szálak sűrűre szövése, ugyanígy a magyar nemzet összetartozását is erősítette volna. És ez gyakorlatilag nyolc évre, illetve, figyelembe véve a mi első négy évünket is, tizenkét évre lekerült a napirendről. [ ] Most jutottunk el oda, hogy talán az előttünk álló időszakban, az új ciklus európai uniós forrásait is ide véve, lehetséges lesz ennek az akkor ejtett programnak a folytatása.”

Kövér László szerint ezzel kapcsolatban sok ötletre, kitartó gyakorlati aprómunkára van szükség nemcsak a magyarországiak, hanem a határon túliak részéről is.

A házelnök kifejtette: csak az elmúlt négy évben érezte azt, hogy „van már ötlet arra, hogyan lehet a diaszpórát is bekapcsolni a magyar vérkeringésbe”, ha nem is feltétlenül gazdasági értelemben. Példaként említette, hogy Magyarországnak van egy Stipendium Hungaricum nevű, a külpolitikai nyitással összekötött oktatási programja, amelynek keretében az ország rengeteg külföldi ösztöndíjast akar fogadni.

„Fölvetettem, hogy Brazíliából nem feltétlenül brazil származásúakat kell Magyarországra csábítani – jó ha jönnek olyanok is –, de hogyha vannak az ottani magyarok körében olyan fiatalok, aki szívesen tanulna Magyarországon, jó és egyes esetekben egészen kiváló magyar egyetemeken, akkor őket kellene előnyben részesíteni, hátha megtetszik nekik az óhaza, és hátha otthon maradnak. De ha nem maradnak otthon, hanem csak hidat képeznek az itteni, tengerentúli magyar közösségek és az otthoniak között, akkor máris megérte a befektetés” – mondta a házelnök.

A találkozón a Magyar Ház, a Magyar Könyvtár, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség, a Széchenyi Társaság és az Arany János Magyar Iskola vezetői ismertették tevékenységüket a házelnökkel.