Módosulhat a fegyvertörvény

A magyar szabályozás jelenleg csak a törvényben meghatározott célokra engedélyezi az éles lőfegyverek tartását.

Hasonlóan az oldtimerekhez, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt szeretné elérni, hogy a régi, jelentős eszmei értékkel bíró fegyverek is külön szabályozás alá essenek a jövőben – árulta el lapunknak a kereszténydemokrata politikus. Mint mondta: például egy ritka, első vagy második világháborús puskát, amennyiben a gazdája nem tudja vadász- vagy sportfegyverként bejegyeztetni, akkor hatástalanítani kell, és ez egyet jelent a tönkretételével.

Ma Magyarországon 81 ezren rendelkeznek hatályos fegyvertartási engedéllyel, birtokukban több mint 200 ezer fegyver van, ezek közül viszont nem egészen 6700 az önvédelmi célú – tájékoztatta lapunkat az ORFK.

A hatóság adataiból kitűnik, a lőfegyverek relatíve magas száma ellenére csak ritkán nyúlnak hozzájuk a bűnelkövetők. Tavaly például, amikor százhúsz körüli emberölést követtek el, a lezárt ügyek közül csupán kettőnél használtak pisztolyt, míg hat esetben valamilyen házilag barkácsolt „tűzfegyver” volt az elkövetés eszköze.

A rablások esetében is hasonló a helyzet: az évi, átlagosan háromezer bűncselekményből 2014-ben tizenöt, 2013-ban viszont pusztán két esetben használt éles lőfegyvert a támadó. (MN)

– Ez, bátran ki merem mondani, egy barbár eljárás. A gépkocsiknál maradva körülbelül olyan, mintha egy 1930-as évjáratú, gyönyörűen felújított járműnek a benzintankját és a motorját át kéne fúrni, a kerekét pedig kiönteni betonnal, hogy véletlenül se lehessen közlekedni vele – mutatott rá a KDNP elnöke. Semjén Zsolt hangsúlyozta, a technikai vívmányok megőrzése – legyen szó akár különleges fegyverekről, vagy másról – végeredményben nemzeti érdek is, hiszen egy-egy látványos magángyűjtemény számos látogatót vonzhat az országba. A politikus célja tehát egy olyan törvénymódosítás, amely a fegyvertartási engedély birtokában, ellenőrzött körülmények között lehetőséget ad a régi, jelentős eszmei értékkel bíró fegyverek tartására.

A miniszterelnök-helyettes egyébként az elmúlt években több jelentős változtatást ért el a fegyverekkel kapcsolatos szabályozások terén. Amint arról beszámoltunk, ő volt az egyik élharcosa a házi lőszerszerelés és újratöltés legalizálásának. Korábban a töltényeket csak a boltban lehetett vásárolni, ám az Ausztriától Németországon és Anglián át az Egyesült Államokig ismert és engedélyezett gyakorlat meghonosításával a magyar vadászok és sportlövők is lehetőséget kaptak arra, hogy egy szaktanfolyam elvégzése után a céljaiknak megfelelő lőszert állítsanak elő maguknak. Ezzel nemcsak pénzt spórolnak meg, hanem javíthatják eredményeiket, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy mivel lő az ember.

A politikus lapunk kérdésére közölte: az egyik legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy a fiatal sportolók számára sikerült megteremteni a lehetőséget a nagy kaliberű fegyverek használatához. A miniszterelnök-helyettes által említett módosítás egy felnőtt, tulajdonképpen az edző jelenlétében szabadabb fegyverhasználati lehetőséget biztosít a fiataloknak.

– Eddig a tizennyolc éven aluliakra ugyanis rendkívül szigorú szabályok vonatkoztak. Az előírások betű szerinti követése akadályozta a fejlődésüket, a versenyzői karrierjük kibontakozását, amit az egyesületek hol így, hol úgy próbáltak kompenzálni – magyarázta Semjén Zsolt, majd megjegyezte: a sportlövőink rendszerint kiváló eredményeket érnek el a megméretéseken, ezért is fontosnak tartja, hogy az utánpótlás a legjobb felkészítést kapja.

Semjén Zsolt végül leszögezte: a törvénymódosítások célja az ésszerűsítés volt, miközben nem lett könnyebb fegyverhez jutni, hiszen a fegyvertartási engedély megszerzésére vonatkozó szabályok változatlanul szigorúak.
– Hazánkban kizárólag okkal, vadászati, sport, önvédelmi vagy pedig szolgálati célból – például vadőrként – lehet fegyvert tartani – emelte ki Bokros Gábor, aki jogászként 1998 óta foglalkozik az ide vágó kérdésekkel. Az ügyvéd kifejtette: az általános szabályok szerint csak az a nagykorú, beszámítható és büntetlen előéletű magyar állampolgár kaphat fegyvertartási engedélyt, aki a fegyvervizsgán bizonyította szakmai hozzáértését, illetve előírásszerűen teljesített két, legalább hat hónapos eltéréssel végzett pszichológiai tesztet.

Attól függően, hogy valaki miért akar fegyvert tartani, további feltételeknek is meg kell felelnie. A vadászok állami vadászvizsgán adnak számot biológiai ismereteikről, míg a sportlövészeknél a sportorvosi vizsgálat és a minősítő versenyeken elért pontszám igazolása tartozik az alapkövetelmények közé. Utóbbiak esetében érdemes még megemlíteni: a fegyvervásárláshoz szükségük van egy tanúsítványra is, amely igazolja, hogy az adott puska vagy pisztoly valóban alkalmas az általuk megjelölt célra.

Az engedélyeket a rendőrség állítja ki. Bokros Gábor becslése szerint a kapitányságokon összesen körülbelül százötvenen foglalkoznak ezzel, de munkájuk nagyrészt pecsételésből áll, hiszen kizárólag az önvédelmi fegyverek kiadásába szólhatnak bele. Ezen a téren viszont egyedül a hatóságnak van jogköre eldönteni azt, hogy a kérelmező élete valóban veszélyben van-e, s ha igen, mekkorában? A hazai gyakorlat azt mutatja: csak a legvégső esetben engedélyezik valakinek önvédelmi fegyver tartását.

– Összességében elmondható, hogy a jogalkotó meglehetősen szűk keretet szabott a fegyvertartásnak, a nemzetközi példákat is figyelembe véve azt mondhatjuk, indokolatlanul – szögezte le az ügyvéd, majd Finnország példájára hivatkozva jelezte, habár ott meglehetősen könnyű fegyverhez jutni, a legtöbb bűncselekményt késsel követik el.

– Tehát a fegyvertartás liberalizálásának és a bűnözésnek nincs sok köze egymáshoz. Egyébként pedig, ha egy rabló tényleg fegyverrel akar kirámolni egy bankot, akkor a legszigorúbb szabályok sem fogják megakadályozni abban, hogy a feketepiacról beszerezze azt az arzenált, amire ehhez szüksége van, és sajnos a sufniban összetákolt lőfegyverektől sem fog megvédeni egyetlen törvény sem – mutatott rá Bokros Gábor.

A jogász kiemelte: az állam fegyverellenes hozzáállása a kommunizmusban gyökerezik, ahol a hatalom – a maga szempontjából különösen ’56 fényében érthetően – nem engedhette meg, hogy fegyver legyen az embereknél. A rendszerváltozás után viszont ez a merev elutasítás egyre nehezebben védhető. Semjén Zsolthoz hasonlóan az ügyvéd szerint is indokolt lenne például bevezetni a gyűjteményi fegyver kategóriáját.