Prioritást élvez a szünidei gyermekétkeztetés minél szélesebb körben és időtartamban történő biztosítása, ezért a kormányzati céloknak megfelelően az ágazat megkezdte a szükséges előkészítő munkálatokat. Az előzetes tervek alapján a rászoruló gyermekek részére a szünidei gyermekétkeztetést kötelező önkormányzati feladatként kell megvalósítani, amihez meg kell teremteni a költségvetési fedezetet – közölte Rétvári Bence. Az Emmi parlamenti államtitkára, Bangóné Borbély Ildikó szocialista országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére válaszolva kifejtette azt is: ha a szünidei gyermekétkeztetés kötelező önkormányzati feladat lesz, az biztosíthatja az ellátás stabilitását, hiszen a gyermekétkeztetés és a szociális étkeztetés döntő részét ma is a települési önkormányzatok biztosítják, ráadásul közel vannak a rászoruló családokhoz. Rétvári szerint a települések a szünidei gyermekétkeztetés során helyben termelt élelmiszert is fel tudnak használni, ebbe a feladatba pedig közfoglalkoztatottakat is bevonhatnak, amivel több embernek tudnak munkát biztosítani.
Lapunknak az Emmi Czibere Károly vezette, szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága megerősítette, hogy kiterjesztik az ingyenes étkezést a téli és a tavaszi szünetre is. Azt írták, a minisztérium jelenleg is dolgozik a nyári gyermekétkeztetés további bővítési lehetőségeinek részletszabályain. Hangsúlyozták: a kormány a jövőben az ingyenes étkeztetést a nyári szünidőn túl a többi tanévközi szünetre is kiterjesztené, és kötelező önkormányzati feladattá tenné. A cél, hogy a szünidei gyermekétkeztetés a rászoruló gyermekek minél szélesebb körét elérje. A Fidesz már tavaly év végén arról beszélt, hogy minden településen lesz ingyenes gyermekétkeztetés a hétvégéken, valamint a tanévközi és a nyári szünetekben, de ez eddig nem valósult meg.
Rétvári válaszában egyébként arról is írt, hogy e hónaptól indul a közel 30 milliárd forint keretösszegű Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP), mely elsődlegesen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, intézményi étkeztetésben nem részesülő, 3 év alatti gyermeket nevelő családok étkezését segíti, illetve az olyan rászoruló gyermekes háztartásokét, ahol az édesanya várandós. Az érintett családok a program keretében élelmiszersegélyt kapnak, mégpedig rendszeres meleg étkezés, illetve segélycsomagok formájában.
Mint ismeretes, lapunk tavaly év végén elsőként számolt be arról a kormányzati tervről, hogy a tanévközi és a nyári szünetekben is ingyenesen étkezhetnének a gyerekek. Akkor Selmeczi Gabriella, a parlament népjóléti bizottságának fideszes elnöke lapunknak adott interjújában úgy nyilatkozott, a jövőben minden településen és minden fővárosi kerületben meg kell majd szervezni a hétvégi és a nyári gyermekétkeztetést, tanév közben pedig kiterjesztik a térítésmentes menzát a gyerekek kétharmadára. Ez utóbbi részben megvalósult, hiszen szeptembertől az óvodákban és a bölcsődékben alanyi jogon ingyenesen étkezhetnek a nagycsaládból származó gyermekek, valamint a tartós betegek és testvéreik, ezenfelül pedig minden olyan gyermek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 89 406 forintot. A kormány szerint ezzel mintegy 172 ezer hat év alatti gyermek vált újonnan jogosulttá térítésmentes étkeztetésre, további mintegy 53 ezer bölcsődés és óvodás térítési díj kedvezménye pedig 50 százalékról 100 százalékra növekedett.
Az iskolákban azonban továbbra is a régi szabályok érvényesek, vagyis csak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók kapják ingyen az ételt, ők pedig csupán legfeljebb az összes iskolás harmadát teszik ki. A hétvégén és tanévközi szünetekben azonban – a bejelentés ellenére – eddig hidegek maradtak a tűzhelyek, és a nyári gyermekétkeztetés biztosítása sem volt kötelező, csupán pályázhattak rá az önkormányzatok. A pályázati keret idén hárommilliárd forint volt, magasabb, mint az eddigi években bármikor, de még így is csupán arra volt elég, hogy a települések kevesebb mint felében biztosítsák a rászoruló gyermekeknek a nyári menzát. Összesen 1485 települési önkormányzat (3154 település van Magyarországon – a szerk.) nyújtott be pályázatot 2,96 milliárd támogatási igénnyel, vagyis Rétvári szerint valamennyi pályázó önkormányzat megkapta az általa kért teljes összeget, és nem kellett pályázatot elutasítani.
Az állami támogatásból összesen 136 978, míg az önkormányzatok önerejéből további 4652 gyerek kapott nyáron is meleg ételt. Ez a szám azonban még messze nem fedi le az összes rászoruló gyereket, hiszen jelenleg közel félmillióan részesülnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, vagyis ennyien vannak azok, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 37 050 forintot, egyedülálló szülő esetén a 39 900 forintot.
Lapunk megkereste az ügyben Gémesi Györgyöt, a Magyar Önkormányzatok Egyesületének (MÖSZ) elnökét arról érdeklődve, ismerik-e már a készülő jogszabálytervezetet, amely kötelező önkormányzati feladattá tenné a szünidei gyermekétkeztetést, Gémesi azonban kijelentette: a kormányzat egyáltalán nem egyeztetett velük erről a kérdésről, ahogy az utóbbi időben több más, az önkormányzatok feladatait alapvetően érintő ügyről sem, rendszerint csak utólag kapnak tájékoztatást a döntésekről. A MÖSZ elnöke leszögezte: az önkormányzatoknak súlyos terhet jelent az ingyenes óvodai és bölcsődei gyermekétkeztetés idén szeptembertől érvényes kiterjesztése is, amelyre 9 milliárd forint többletforrást biztosít a kormány, de valójában ennek több mint kétszeresébe kerül az intézkedés, a pluszpénzt pedig a településeknek kell kigazdálkodniuk. – Félő, hogy ez lehet a terv a szünidei étkeztetés esetében is – tette hozzá.
